Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Értekezések - Volf György: Az egyházi szláv nyelv hazája és a magyar honfoglalás - 1

18 VOLF GTÖRGY. görög műveltségű és általában az akkori időkhöz képest igen nagy tudományú Cyrillusról és Methodiusról föltennünk teljes lehetetlen. E hibákra már KOPITAR utalt és arra az eredményre jutott, hogy ama fordítások nem eredhetnek Cyrillustól és Methodiustól.1

) Ilyen hibák SAFARÍK rövid összeállítása szerint: vhdovic<£ (x*iPav

) lovitva^ (iHjpav) helyett (Zsolt. 131, 15); wh pesnechi> gospodhnich'h (w§alc;) patechí, (óőoí?) helyett (Zsolt. 137, 5); Vhzmogq, vagy VhZ-mogos\ (V]§üvfjíh]<3av) usladis§ s§ (7j§óv\h]aav) helyett (Zsolt. 140, 6); ki. Diné (a Dina folyóhoz) kt oni»sici (Tipö? TÖV Ssiva) helyett (Máté 26, 18); rod'h ognja és rozdhstvo ognhnoje (fsvsá) geenna (fésvva) helyett (Márk 9, 43, 46); klepl^ (kerepelve : pulsans) znamenaje^ (aYjfJuxívcöv: significans) helyett (Ján. 12, 33 és 21, 11)); Arievh lediy (Arius jege) Areopagt (v

Apsiov Trcqov) helyett (Ap. csel. 17, 9); crhkvi (sbodirjaias) otT.lg.citi (éxxXsíaai) helyett (Gal. 4, 17). Ezek csak a legfeltűnőbbek; számuk különben jóval nagyobb.2) Iparkodtak ugyan egynéhányat e vastag hibák közül, melyek MIKLOSICH szerint is «csak a két testvér segédeitől eredhetnek)),3

) úgy magyarázni, hogy későbbi átdolgozok követték el;4

) de az minden csűrés-csavarás mellett sem sikerült. Igen helyesen mondja SAFARÍK: «Ha ezek a hibák nem lettek volna meg már az első fordításban, bizonyára semmiféle tudatlan vakmerőnek nem sikerült volna őket későbben az egész szláv papságra, mely pedig mindig számlált kebelében néhány tudós tagot, oly esetlen módon rákötni».5

) A legrégibb ószlovén emlékek tehát csakugyan semmikép sem hajlandók Cyrillusra és Methodiusra vallani. No de nem is szükséges nekünk itt fáradnunk; maguk a maczedon eredet hívei megvallják teljes tehetetlenségüket. Azt mondja JAGIC: «Sőt az első és legfontosabb műről, mely alapját tette az egész missiónak, az evangéliumról sem tudjuk mind máig határozottan megmondani, hogy az előttünk levő szövegek közül melyik adja a *) KOPITAR : Ursprung der slavischen Liturgie in Pannonién (CHMEL : Der österreichische Geschichtsforscher I. köt. 3. füz. 510—511. 1.). 2)

SAFARÍK: Über den Ursprung des Glagolitismus 12. és 30. 1. 3)

Altslov. Formenl. in Párad. XII. 1. *) Pl. VONDRÁK: Altslovenische Studien (Sitzungsberichte d. philos.hist. Classe d. kais. Akad. CXXII. köt. VII. sz. 71—73. 1.). 6) Id. m. 30. 1.