Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)
Értekezések - Volf György: Az egyházi szláv nyelv hazája és a magyar honfoglalás - 1
AZ EGYHÁZI SZLÁV NYELV HAZÁJA. 15 gyár nyelvet elhallgattassa,*) mely állhatatosan Pannónia és a vele szomszéd déli Nagymorávia mellett vall, tehát ezer esztendő óta mind máig Magj^ar országhoz tartozó vidékre utal. Nyilván azt hiszik, hogy mink is fölfuvalkodhatnánk a dicsőségtől, mint a szlovének meg a bolgárok, ha megengednék, hogy a mi országunkba essék az ószlovén nyelv hazája. De mi nem vagyunk szlávok és így ebben nem látnánk érdemet, valamint viszont abban, ha kitűnnék, hogy az ószlovén nyelv kétségtelenül máshonnan, pl. Maczedoniából eredt, kisebbséget sem látnánk. De minek kutatnám tovább, mi lehetett a nevezetes visszafordulásnak, ha már okát nem találtuk, legalább a czélja, mikor tudományos nyereségre itt sem számíthatunk ? Kereken kimondva, puszta ötlet volt az kezdetben és az is maradt húsz esztendő óta mind máig. De azért készséggel elismerem, hogy a puszta ötlet is lehet jó és hogy ennélfogva hasznot is tehet a tudományban. Hiszen már nem egy jó ötlet ösztönt adott, gondolatot ébresztett, irányt mutatott. De ilyen szolgálatot csak addig tehet, míg szerény mivoltát félre nem ismeri. Mihelyt elbizakodik és nagy merészen kifejtett elméletnek, vagy épen már kész igazságnak képzeli magát, azonnal kárára válik a tudománynak, mert a babona maszlagát hinti el. Azt sem akarom állítani, hogy a tudósnak, ha valamiről több nézet van, nincsen joga azt választania, mely neki jobban tetszik. Bátran választhat, sőt ha a magáévá tett nézetet csak hallgatag vallja, azt sem igen kérdezzük, elegendő alapon választott-e. A ki azonban választás útján szerzett nézetét úton-útfélen hirdeti, attól meg kell kívánnunk, hogy alaposan igazolja is, egészen úgy, mintha csak maga állította volna föl először. Épen ez az alapos igazolás az, a mit JAGIC és követői nagy sajnálatunkra mindeddig elmulasztottak. Ezt már eleve ki kellett emelnem, hogy a galvanizált nézetet kellő szempontból láthassuk. III. A maczedon elmélet arra az egyetlen adatra támaszkodik, hogy a két szláv apostoltestvér Szalonikiban született. Egyszerűen -azt gondolja, ha az ószlovén nyelv Cyrillus-Methodiusé, akkor Sza*) L. Archív f, slav. PhUol. XV. köt, 355—366. 1.; XVI. köt. 496. 1.