Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: Déli osztják szójegyzék 9

62 MUNKÁCSI BEENÁT. Bokáig), mughulékam qero-TO, micsoda. — S. mugali «was», mugusir «wie beschaffen». C. — L. muj. m uj (V.) ^TO (mi. micsoda): muj mas HTO HyjKHO ? (mi kell?). — L. mughu. muyséyg (KO.) MOKcym. (coregonus moksun)^; m. tülés e hal jövetelének hónapja. — moysay, moysey id. C. — EO. muysay, muyséy id. A. — EV. moysun id. m uye (V.), KO. mughuj Kapaci. (kárászhal). — I. mögo, S. mügi id. C. — K. muyi id. A. muyél, mughél ne^emta (máj). — I. mügot. S. mügol, id. C. — EO. müyol, moyol id. A. — EV. majt id. muy én-verés lósörény. muyti (Jg.) CKB031. (át, keresztül). — I. moyta, S. mugda «durch, gerade». C. muy ghuli (FO.) medve-ynin (fülek). mun, mim (VJ. FO.) HLU,HK,

E>

(szekrény), faedény; témek-m. (VJ.) TaöaKepBKa (tubákpikszis). mulaytitay cyjiHTe (Ígéritek). — V. ö. EO. multlem «schwören, fluchen, verfluchenw. A. muruy: m. tarom íxknwk CB1}TT> (az egész világ), m. khan-möy u,f>jioe rocy^apcTBO (az egész ország). mücey g khu (8. KO.) Bopí. (tolvaj). mül (KO. K.) manna (sapka), vúniyg m. KapTy3i> (ernyős s.), vay-m. vas-s. (sisak?) | müllo-y hajadon fővel. — I. mii, S. mül id. C. — ÉO. mii id. — ÉV. mii id. L, 1/ lakké (VJ.) medve lába. layél Jia^OHL (tenyér). layélés (S.) 3axo^,HJH. (bejött). — ÉO. laylem, loyylem «eingehenw; loygém «eingang». A. layge hosszúkás varsafaj az Obvidéken. lajéyvol (S.) BÍJCHTCH (függ). — ÉO. loilem «hangén, schweben». A. lat HMa (gödör) ;^poc-lat a nyak hátsó részén látható gödör. — S. lat «grube». C. — ÉO. lát, löt id. A. latil joytés iipnmejrL (megjött). — lattem «ausgehen». C. lábas, lovas Jia6a3T>, négy lábú hambár. —ÉO. lábas «speicher». A. laléy (S. FO.)? cyrneHHaa myica (szárított csuka). lalem fejsze; l.jajem. lalempölt (KO.) Kpa^yTt (lopnak); lalemsuem rpaŐHJiH MeHH (megraboltattam), lalamsém loptam; lalma-ku (KO.) tolvaj. —