Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: Déli osztják szójegyzék 9

56 MUNKÁCSI BERNÁT. vqysér (K.) saairi. (nyúl), v. pps fehér szőrű nyúlbőrkesztyű. — I. vaysar «fuchs». C. — ÉO. voysar, oysar «fuchs». A. — ÉV. qysér, oysér róka; 1. voki. vqng íS.) neHb (levágott fatörzs); v. ö. ÉV. aykwél, DO aykél id. v qj (Jg.), K. voj harisnya; yanjiyg voj qyjiKH (tarkán hímzett harisnya), nür-vqj (Jg.) a rénbőrből készült czipö szára — vai öschaft an strümpfen, stiefeln». C. — EO. vai «ostjakischer stiefel», A. — Év. váj id. vqc (KO. E.) város; 1. vac. vqt (KO.), FO. vqti, K. vot', FO. vuqt BtTepi> (szél); purkövvqt őypaHt (fergeteges szól), vuté-pay (FO.) forgó szél; ávés vot (K.) éjszaki szél, num-v. déli szél, jitperiyg v. keleti szél. — S. vát, 1. vöt id. C. — EO. vat, vöt, vat, vot id. A. — ÉO. vöt id. v o t (K.) vörös aro^a (bogyó). vqste (K.) sárga; v. tere sárga festék. — ÉO. vosta, vosti «grün; himmelblau, gelb». A. — vasta «grün». C. vant (K.), KO. vant, FO. vont 1. ypsiaHt, Taftra, sűrű rengeteg erdő; uri-vont no,a,ropOH JTECT. (hegytövi erdő), qur-vant (K.) magas MaTepHKi (sűrű^rdő) — 2. api. (meredek part). —vont «berg, hügel». C. —^0. vont, unt «wald; das rechte steile ufer der flüsse». A. — ÉV. ünt erdő. vqntiyg (FO. KO.), K. vante MHCL a folyó forduló helyén levő magas part, folyófok); ojakéyg v. (FO.) COCHOBOM MHCL (fenyvessel borított folyófok) — L. vant. vqnter (KO.) BH^pa (vidra). — vánder «otter». (C. — ÉO. vondér, ondér id. A. — EV. vqntért id. vqllq (K.) alvó hely; 1. valle. vqrrés nyári madár, mely a róczét pusztítja. — ÉO. vors «eine art habicht (falco peregrinus ?)». A. v éj- venni: veji BO3LMH ! (vedd!), vejittén B03bMHTe ! (vegyétek !). — vejem «nehmen» C. — vilem id. A. — ÉV. vaj- id. veygl-: cinjükéi kunte veyglemén Ha KOjrfeHax'b KH^a noji-3aTt őyflemi^ (ha térden fogsz csúszni). —ÉO. vaykilalem «kriechen» A. — ÉV. vayk- id. vét (K. E.) öt, vét-jöyy ötven, vét-jörg-ej ötvenegy, vétmété, S. vétmetéy ötödik, vétpe ötször. — vet, vetmet id. C. — EV. at id. vés, vés MaMeHTi. (mamut) vízi állat, mely ha világosságra jön, megdöglik; v. loy MaMeHTHaa KOCTB (mamut-csont), v. muyél MaM. Maxca (?), a víz közelében találják; Vés-ime bálványasszony neve; Vé'siyg emtér, V. toy (VJ.) víznevek; Ves-jay-vont (helynév), Vésynét-jáya-Vésnét-j. (K.) folyónév (a, vés «mamut» szóval magyarázva) ; Vés-juyk. vés, K. KO. V. vüs 1. #Hpa (lyuk); vüsiyg keu lyukas kő. — 2. paHa (seb); — 3. ocna (himlő); vüs-koléka (V.) 30JiOTyxa (gör-