Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: Déli osztják szójegyzék 9

DÉLI OSZTJÁK SZÓJEGYZÉK. 53 pöghe (Jg.) kovácsfujtató menyhal-bőrből. — I. püem, S. pögem «blasen, aufbláhen». C. — EO. poltlem, poltalem «anblasen, aufblasenw. — ÉV. pmv- fúni. pögher (VJ.) fűszár; 1. poyér. pöghöte, pögite, püyte, pöghöteghe, S. piighétüi; püghüté qepHOfi (fekete); p. köy f. kő; p. jéyg f. víz j pöteglém kat KO. (S.) fekete ház, KaTajiauma, börtön. — pegda, pegde «schwarz». 0. — EO. pita, piti, puti, pudi id. A. — ÉV. payk korom, piszok. pönk fogolymadár; 1. peygh. pöyg, pöyk 3yói> (fog); em p. szemfog, vünor-p. metszőfog; pönkéyg fogas. — I. peyk, S. payk id. C. — ÉO. peyk id. A. — EV. puyk id. pöcke, pücke pyjKte (fegyver, puska); jüt-kqr-pöcken ujjával lövő fegyver, revolver. — EO. poskan, puskán «büchse, flinte». A. — KV. pézkén id. p ö t (K.): p.-rep magas hegy. pöteglém kat (S. KO.) börtön; 1. pöghöte. pöíe (Jg.) köszöntés találkozáskor. — peia, peda «grussformel». C. — ÉV. pasa id. pönök : cuci-p. csecsbimbó, nuy-p. jávor-ajak. pömé 1-, pöml-: me pömluim izzadok, pöméllém izzadság, veríték, CHOTÍJII.. — l.pem, S. pom «badstubendampf»; pemdem «heiss werdenw. C. — EO. pam «hitze, heisser dampf». A. p ö l fül; pölley süket; 1. pél. pÖlet termet; 1. pelét. pöre (S.) lakoma, tor; 1. pare. pukléyg köldök; 1. poyloyk. p u k (VJ.) TaMapt (bunkós nyíl), anghet-puy szarvból való bunkós nyíl; pücke-leyte-puy puskalövő . . .; pöghel (S.), VJ. pughés TaMapi.; pughés-joyél TaMapHHH JiyKT. (ily nyílhoz való íjj). puyé ganéj; 1. poyé. puyét (K. L), KO. puyél, puwél, VJ. poyél, Jg. puyéls,Y. puyél falu. — I. pögot, S. pügol id. C. — ÉO. pöyol id. A. — ÉV. paul. pughe s (VJ.) bunkós nyíl; 1. puy. puy és vasból való bálvány =pej-ime, juyk tette puyes, tarom tette puyes, tarom-p., juyk-p. Samarova környékén őojKba MaTB {istenek anyja), ki a ,n;HB0jrb-okat (ördögöket) csinálja (szüli); magas hegyen lakik, melyre nem lehet fölmenni. >puyel na3yxa (kebel). — pögos «busen». C. — EO. pöyol id. A. — ÉV. püü id. puy él u íw^pofa, p.-loy pofacsont. — I. pöytam, S. pügodem «wange». C. — ÉV. pajt id. puy gél Kpaü (szél, táj), íaras-p. tenger tája. — I. puygat, S. poyal «seite». C. — EO. püygél, puy gél id. — ÉV. pal id.