Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Kisebb közlések - Melich János: Fene 499

500 KISEBB KÖZLÉSEK. hjuku»; a másik «Négaraj psicka, nébude bolícka (Cesky Lid 5 : 541)».. Fordításban a két közmondás ez: «Ne hergeld fel a nőstény-kutyát (fenét), nem lesz lárma» és «Ne hergeld fel a kutyácskát, nem lesz fájdalom".—A két közmondás egymást teljesen kiegészíti; a mi itt psícek (cseh irod. psícek), az ott fena, suka(psícka). Ennyi adatból tehát következtethetjük azt, hogy a fena nőstény-kutyát jelent s két morvaországi dialektusban járatos (valasské és lasské náreci). —Ez &fena pedig nem más, mint a mi fené-nk, a mi egykoron ,kutya' jelentésű szavunk. Hogy ez a fena itt magyar eredetű, bizonyíthatják a következő, ugyancsak morvaországi kutya-nevek : kopol je zvlástní pes ,honací', barvy cerné a nad ocima má zluté skorny .kopoty'(uh.) | nejcastéjsí jniéna psí jsou : . . . juhas, tarkos, fodmek (< fogd meg), kut'a, cifra, rajta (BABTOS, Dialektologie 320.)'. Ha valaki kételkednék abban, hogy a fena- és a, fene egy szó, meg kellene tudnia magyarázni a többi, kétségtelenül magyar eredetű kutyaneveket is. Hogy a fodmek, cifra, rajta, juhas, kut'a magyar eredetű szavak, bizonyára mindenki előtt világos. Ilyen A fena is. — Még csak azt említem meg. hogy a tótban a/erwt-nak «valami rossz, gonosz («Nech í&j'ena uchytí; bodaj is, fena zala, ulapila ,Nagyszombat vidéke'») jelentése van, s itt a «kutya» jelentés ismeretlen. Valószínű tehát, hogy a tótban újabb átvétel, a morvaországi nyelvjárásokban pedig régibb. Hogy mikép került ez a szó eredeti magyar jelentésében minden közvetítés nélkül a morvákhoz (ill. morvái vlachokhoz), arról a jövőfüzetben, a hol a morváknak és a hazai tótoknak legrégibb magyar jövevényszavait fogom bemutatni. MELICH JÁNOS.