Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Setala Emil: A finn-ugor # és # 377

A FINN-UGOR 6 ÉS 0 . 403; votj.: a) zürj. -ka, -ko, -kii, votj. -ka, -ko összetételekben: zürj. ker-ka, ker-ku «haus, stube», votj. kor-ka «haus» (zürj. ker, votj. kor «balken»), zürj. vic-ko, vic-ku «kirche, tempel», votj. vu-ko «mühle»; b) zürj. kóla «zelt, hütte, jágerhütte», votj. (a kazáni és a glazovi diai.) ktvala; (sarapuli és malmyzsi diai.): nom. kwa, in. kwalan, elat. kwalas, ill. favala (de birt. személyragokkal: kwaá v. kivaa, kwaed v. kiváed, kivaez v. kwáez «das wotjakische sommerzelt, sommerküche»x

)

| vog. MŰNK. Tavd. khul «haus», AHLQ. kol «haus, jurte»2

) | osztjBI.

yőt, yat, S. kat, PP. khat, yat, khat «zelt, jurte, haus, wohnung» | m. ház «domus», haza <idomum», hazúl, hazól «domo», honn «domi». Vö. CASTRÉN, Ostj. Sprachl. 84, THOMSEN, GSI. 40, BUDENZ, MüSz. 94, DONNER, Wbuch 1 : 12, Nr. 44. A zürj. kóla, votj. kwala szók ezen egyeztetésekben nincsenek figyelembe véve. A szónak az indoeurópai szavakhoz való viszonya nem világos, vö. THOMSEN, i. h. L. alább. f. mesi (< *meti) g. meden «honig» | karj. aun. mezi (mede-) id. | vepsz. mtezi pl. mi

eded

id. | vót mesi (mete-) id. | észt mezi g. mee id. | lív meH

£

g. mi

e

,

d

part. mi

eta'

id. — lpF. mietta g. mieda 3

) «aqua mulsa», «meth», K. mitt, Nuotj. mieht «honig, meth» | mordM. med «honig, meth», E. med «honig» | cser. mii, M. mü, mü «mel» | zürj. ma «honig», votj. mu, mü id.; megjegyzendő zürj. matamus, malazi «biene, wespe», votj. májú, Kaz. majsé «hűmmel)) | m. méz (régi irod. ny. méz, miz) «mel». V. ö. CASTRÉN, Ostj. Sprachlehre 103, THOMSEN, GSI. 2. és HALÁSZ, Nyr. 21 : 337. sköv. (de az itt kifejtett okoskodáshoz általánosságban természetesen x) Néha összetételben is

kwa, pl. sarapuli diai. kuno-kwa — kazáni kuno-ka «gasthaus», MUNKÁCSI, Votj. szótár 220. 2)

MUNKÁCSI, NyK. 24 : 153. a tavdai khul szót azonosnak tartja a vogB. kwol = déli vog. kwdl, AHLQ. küal «haus, zelt, stube» szóval, melyet általában a f. kota szóhoz tartozónak vettek. Az én fölfogásom szerint ezen szóban mind a kezdő mássalhangzó (kJ, mind a magánhangzó eredeti magashangú szóra mutat (vö. kwali = köysi, kwons, kwáns — kynsi, kwáli = m. kel), azért valószinűbbnek tetszik, hogy khul = f. kota, de kivol, kwál = f. kyla falu, szomszédház v. kyly fürdőház. 3) A lpF. alak esetleg skand. átvétel is lehet; legalább a skand. alakok befolyással voltak az olyan alakok keletkezésére,, mint miedda g. mieda v. miera g. mierraga stb., vö. QVIGSTAD,. NL. 235.