Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Setala Emil: A finn-ugor # és # 377

A FINN-UGOR Q ES 0 . 399 b) Megelőző hosszú hangzóval. f. huude g. huuteen «pruina», «reif» | karj. huueh v. huuveh (huudehe-) dér, zúzmara j észt uude g. uude (uudikas, uudsikas) «reif, rauhreif» — lp. éödtie g. coűe «pluvia gelata», codtiot pr. codom «propter pluvíam frigore concrescentem obduci crusta glaeiali» | vog. sal «reif (gefrorner thau)», MŰNK. söl', sal, sait «reif», sol'i «es falit reif», sal'i, sal'au id. f. uusi g. uuden «novus, crudus» | karj. uuíi (uude-) új, nem eléggé megfőzött, aun. uuzi (uude-) új | vepsz üé, uz pl. üdéd, üdéd új | vót uusi «ungekocht, roh» | észt uué g. uue (uie, uuve, uvve) «neu» | lív üz pl. üd «neu, frisch» — lpF. ödas g. oddas, attr. oiMa «novus», S. L. otö, praed. ötöse- id., LIND. áddás, áddes id., E. uctd, uűdu id., K. ott, ott, Nuotj. Akk. odd id. | mordME. od «neu, jung» | cser. uo «novus, recensw, M. ü, u id. | zürj. vil' «neu, friscbw, votj. vil', vil' id.; valami köze van ehhez bizonyára a zürj.: ul' «feucht, frisch, roh (ungekocht)» szónak (ul' nan\ «teig)>, ul' jöl «sÜBse milch», ul' vii «frische butter»), votj. W «roh, frisch (fleisch od. holz); feucht, nass» | m. új (a régi irodalomban vyw, uyw, uy, uju) «novus, recens)), «neu, frisch)). L. BUDENZ, MUöz. 864. A finn vuode (ágy) szó (1. fönnebb 385.1.) összetartozh a t n é k a következő szavakkal is : Zürj. vol' «ausgebreitetes, pelzdecke, renntierhaut zum scblafen», vol'-pas «bett, láger, streu», vol'es «verkleidung, belegung, ausfütterung, überzug, bekleidung», pors-vol es «schweinekofen, schweinelageri), P. ol' «s1reu», ol'-pas «bett, lager», ol'salni, ol'savni «ausbreiten»: votj. val'es «bett, pfübl», MŰNK. val'ás, Glaz. wal'ds «bett, matratze, unterbett» | vog. Tavd. al'at «bett» (MŰNK.) | m. ágy «bett)>, ágyai, ágyaz (BUDENZ, UA. 144. ágy) «betten, die garben auf der tenne zum dreschen anlegen». BUDENZ, MUSZ. 719. az ágy szót úgy fogta föl, hogy megelőző *ál-gy-ból való, a melyben a gy a -gg

«nomen verbale» képző mása (épúgy mint a f.

-he a vuote-he szóban), és hogy ez ugyanannak az «alvást»jelentő szónak volna a származéka, a melyből az álom stb. szavak (1. fönnebb 386. 1.) képződtek. A magyarban azonban még a régibb nyelvben sincsen semmi nyoma az l megvoltának e szóban. Én a m. gy-t e szóban a zürj. votj. t szabályos megfelelőjének tekintem és az egész szót különválasztandónak tartom az említett «alvást» jelentő