Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Setala Emil: A finn-ugor # és # 377

A FINN-UGOR 8 ÉS §'. 383 prífieludere» | cser. püa, cserM. püje «sepimentum (in flumine)>>, püem «sepire (in flumine)»*) | ? zürj. pomni «abdámmen, stauenw. pomös ddamm, stauung» | osztjP. pol, pot fischwehr, quer über einen kleineren íiussarm gebaut» | m.fal «paries, murus», «wand, mauer», közfal «paries, sepimentum, dissepimentum,interseptum». BUDENZ, MUSz.490. a fal szót a f. puoli «fél, oldal» stb. szavakkal egyezteti, de ez nézetem szerint kevésbbé valószínű, mint az én egyeztetésem. f. pudas g. putaan «sinus amnis», «locus amnis angustior et rapidior, scaturigo unde oritur rivus»—karjB. puvas (pudaha-) id. — lpF. budas g. -Úaca «canalis». f. rita g. ridan «deeipula lignea e. c. vulpium, apparátus quisvis capiendis feris», «fuchsfalle» ] karj. rida id. | ? észt rida «reihe, verhackzaun im walde» — lpF. raűas g. ractdasa «apparatio nivis, musci etc. ubi pedica vulpina collocatur», «tilstselling af sne, mose m. m., hvori rsevesaksen udlsegges». LpF. ritta g. rida «machina lignea, qua vulpes etc. capiuntur» késői átvétel a finnből. Yö. azonban lpK. rafite «thierfalle». f. sitoa «ligare, vincire» | karj. siduo (sido-) id., aun. siduo (sido-) id. | vepsz éidon id., déli vepsz sidelén, vepszÁ. sidél'en kötök, sidaldan hirtelen kötök | vötsivon (AHLQ.) kötök, siö, gen. sitee [sitö?] (MUSTONEN) kötelék | észt siduma, seun, siduda «binden» | lív sidcCb inf. síddd id., siduks kapcza — v. ö. mordM. E. sodan «binden» (E. sodoms)**) \ m. szalag «vimen, vinculum», -szalag-szíj «ligula». V. ő. BUDENZ, MUSZ. 271. f. sydán g. sydamen «cor», herz: wquidquid in medio est», páhkinán sydán «nucleus nucis», puun sydan «medulla arboris», sydányö «media nox» | karj. sean, seámi g. sedmen szív, belső rész | aun. süvain g. südámen belső rész, südames benn, belől, südámeh belé | vepsz südajn, südUj, éüd'vj belső rész: südames, südames benn, südain-kera «herz» | vót süa, part. südtd (AHLQ. sua) szív, südmmetseá «lungen», AHLQ. süamüs «inre delar i en djurkropp» | *) BUDENZ, Cserem, szótár a cser. szót a csuvasból átvettnek tartja; azonban az átvétel kétségkívül megfordítva történt. **) [A zürj. sumys, éumas, sumös «vinculum, ligámén» (CASTEÉN), «riemen«, votj. sumis szóra is lehetne ezzel kapcsolatban gondolni, ha a kezdő consonans (zürj. é, holott a mordvin alak szerint s-t várnánk) nem okozna nehézséget.] /