Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Setala Emil: A finn-ugor # és # 377

378 SETALA EMIL. Már maguk a BUDENZ-említette adatok is arra a következtetésre vezetnek, hogy ezen külömböző esetekben külömböző finnugor előzményeknek kellett lenni. Ezt a következtetést teljesen megerősíti a dolognak pontosabb megvizsgálása, a melynek eredményeit a következőkben fogom előadni.*) I. Az eredeti S és &' a szó első tagjának magánhangzója és kettőshangzója után. 1. Első csoport. a) Megelőző rövid hangzóval.**) f. ita «plaga coeli, ubi oritur sol tempore solstitii íestivi; orienso | észt ida, g. ida, ea «nordost; ost» | lív ida «nordost» *) Ezen vizsgálódás történetéről el akarom mondani a következőket. 1892 novemberében WIKLUND K. B. barátommal arról a kérdésről beszélgettünk, hogy mi a magyarázata annak, hogy a finn í<~ d-nek a magyarban hol z, hol l felel meg. Ennek folytán mind a ketten külön kis előkészítő kutatásokat tettünk, egybeállítva néhány esetet, és arra a nézetre jutottunk, hogy itt két hangból kell kiindulni, a melyeknek egyike t, másika ettől külömböző, bizonyára a lapp á-hez hasonló hang volt. Ezek a megfigyelések csak kis részére terjedtek ki az idetartozó eseteknek; később több ízben folytattam ezen kutatásaimat, különösen vizsgálva a szóbanforgó kérdés összefüggését az ú. n. mássalhangzógyengüléssel, valamint a megfelelésnek azon különféleségét, a mely azon esetekben volt észrevehető, a melyekben a lapp á-hez hasonló eredeti hangot tettem volt föl, és így idő folytán egyben-másban megváltoztattam első nézetemet. Vizsgálódásaim főeredményeit előadtam előbb egyetemi előadásaimban 1894-ben, azután a Finn-Ugor Társaságban 1895. nov. 16-án tartott fölolvasásomban ós Über Qaantitátswechsel im finnisch-ugrischen ez. dolgozatomban. — Meg akarom egyúttal említeni, hogy GENETZ A. a Finn-Ugor Társaságban 1895 tavaszán fölolvasást tartott ,a finn-ugor É-YÖV ; minthogy ezen fölolvasást csak egyszeri hallásból ismerem, nem vehettem figyelembe ezen dolgozatom utolsó átdolgozásánál, s így nem adhatok számot arról, hogy GENETZ eredményei mennyiben egyeznek meg az enyéimmel, mennyiben térnek el tőlük. **) A rövidítések közül megemlítendők: LIND. = LINDAHL és OHELING, Lexicon Lapponicum | a lapp nyelvjárások közt: S. = svédlapp; S. L. = svédlapp: Lule; K. = kóíai lapp; Kild. = a kólái lapp kildini nyelvjárása; Nuotj. — a lpK. nuotjárvi-i (noto-