Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Ismertetések - Új könyvek, füzetek - 369

ÚJ KÖNYVEK, FÜZETEK. 369 divatossá, úgy éadico helyett rptoya); a ritka példák az ilyen kettős tagadásra haud, non, nec nequiquam vannak összegyűjtve (Verg. Aen. VIII. 370. Liv. XL. 9, 1. Verg. Aen. VI. 118) stb. A harmadik rósz Litteratur lehető részletes és bő könyvismertetés. Irigykedve látjuk, hogy mennyi mindent nem dolgoznak a németek. Kinek jut eszébe nálunk a magyar nyelvben ilyen részletes kutatás terve, minő G. EYHNIER : De deminutivis Plautinis Terentianisque; H. BLASE : Geschiche des Plusquarnperfekts im Lateinischen; W. J. SNELLMAN : De gerundiis orationum Ciceronis; J. SOKN : Ueber den Gebrauch der Prápositionen bei M. Junianus Justinus stb. Sőt mi gúnyos mosolylyal szoktuk az ilyen értekezések czímeit olvasni; de hogy miként fogják megcsinálni a nagy magyar Thesaurust, annak a jó isten a megmondhatója. Azért hát olvassuk az Archiv-ot s vegyünk példát róla. SZILASI MÓKICZ. Új könyvek, füzetek. MUNKÁCSI BERNÁT. A votják nyelv szótára. IV. füzet. — Ezzel a nagybecsű forrásmunka be van fejezve. SCHLEGEL, GUSTAV. Die chinesische Inschrift auf dem uigurischen Denkmal in Kara Balgassun. Helsingfors. (A Finn-Ugor Társaság Mémoires-jainak IX. kötete.) SETÁLÁ, E. N. Über Quantitátsweehsel im Finnisch-Ugrischen. Vorláufige Mitteilung. Helsingfors. Különnyomat a Finn-Ugor Társaság Journal-jának XIV. kötetéből. — Előleges jelentés a szerző búvárlatainak azon nagyjelentőségű eredményéről, hogy a finn és a lapp nyelvből ismert ú. n. mássalhangzó-gyengülés, vagyis az erősebb és a gyengébb hangalak váltakozása már a finn-ugor nyelvegység korában megvolt, s nemcsak a mással-, hanem a magánhangzókra is kiterjedt. A kérdés tüzetes tárgyalása SETALÁ Hangtörténetének (Yht. Áánnehistoria) harmadik füzetében jelenik meg, s akkor majd részletesebben szólunk róla. SZINNYEI JÓZSEF. Magyar tájszótár. X. füzet. — Befejező füzete az I. kötetnek, mely A—Ny.-ig terjed. WIKLUND, K. B. Entwurf einer urlappischen Lautlehre. I. Einleitung, Quantitátsgesetze, Accent, Geschichte der hauptbetonten Vokale. Helsingfors. — A kiváló tehetségű szerző, a ki becses lapp nyelvtanulmányaival tette nevét ismeretessé, s a kit nemrégiben képesítettek az upsalai egyetemen a finn-ugor nyelvhasonlítás magántanárává, ezen terjedelmes tanulmányában azt mutatja ki, hogy az őslapp nyelv azonos az ősfinn nyelvnek egy nagyon régi fokával, mely jelentékenyen régibb, mint az, a melyből a mostani finn nyelvek közvetlenül fejlődtek. A munkát tüzetesen fogjuk ismertetni. WINKLER, HEINRICH. Die sprache der zweiten columne der dreisprachigen inschriften und das altaische. Breslau. MYELVTUD. KÖZLEMÉNYEK. XXVI. 24