Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: Déli osztják szójegyzék 9

10 MUNKÁCSI BERNÁT. lett csupán az a kár, hogy túlságos hűséggel ragaszkodott az oszt­ják közlő orosz nyelvi zsargon kiejtéséhez is, úgy hogy sok esetben a torz alakú orosz szó igazi mivolta meg sem volt számomra hatá­rozható. A jelen szójegyzékben minden adatnál közlöm a talált orosz fordítást, valamint az esetleg hozzáfűződő magyar nyelvi magyarázatot, melyek mellett a zárójelben adott fordítások vagy megjegyzések tőlem származnak. Ahol csak alkalmam volt rá, mel­lékeltem a PÁPAi-fóle adatokhoz CASTRÉN (C.) déli és Ahlqvist (A.) éjszaki osztják adatait is, részben a dialektikus eltérések feltüntetése, részben ez adatok kölcsönös igazolása szempontjából. Az alkal­mazott rövidítési jelek értelme a következő : K. == kondai osztják, KO. — közópobi, FO. ~ felsőobi, S. = szurguti, I. = irtisi, Jg. — jugani, VJ. == vaszjugani, V. = vach-vidéki, ÉO. = éjszaki oszt­ják, EV. = éjszaki vogul, KV. = kondai vogul. Az itt adott új nyelvi anyag érdekességei közül álljon e helyt néhány feltűnőbb jelenség. — A vogulból ismert szóközépi és szó­végi ;-, /-féle enyhe hehezetet (érV ének, jai atya) P. több szurguti magánhangzós kezdetű szó elején jegyzi s többször /i-nak is írja. Ilyen esetek: ( amtu (így is: hamtuj bölcső, 'amésvol ül, 'ancey fenyő, 'avét haj, "aléygh első, "áj kicsiny, e ar-jo?j kilencz, "eghén áll, eej egy, 'ele fedél, r eréy kettesen, ( emp eb, r encéy-juy csipkerózsafa, (os ismét, 'u?jg torkolat, 'ut bogyóféle. Figyelemre méltó, hogy ilyes, jelesül gutturalis nasalisféle (Castrénnál ~, Eegulynál gn jelzésű) magánhangzói előejtés szerepel a jurák- és tavgi-szamojédban is, melyekben pl. a szurguti osztják c amés- «űlni» megfelelői: ~amd»f ~omt- id., a szurguti. 'ávét «haj»-é pedig: ~obt, ~abta id. (v. ö. szur­guti r eghén áll és Jur. úanu, Jen. úanu = OS. akaj «kinnlade»). — A közép-obi l, l hangok igazi ejtésére nézve tanulságos adatokP. jegy­zetei közt: KO. saghér, slaghér, staghér «pánczél» = ÉV. layér id. | Jg. sar «folyóáradvány» =ÉÖ. lor (A.), K. tor, S. lar, I. tör (C.) | puyés, Jg. puyels «falu» = K. puyét, S. pügol (C), ÉO. pőyol (A.) J VJ. pughés «bunkós nyíl» === S. pöghel \ pögos (C.) «kebel» — puyel (P.), pöyol (A.) || cöt «hó» = I. font, S. lant = ÉV. tüjt \ camec «moh» = S. lant (C.) id. Ugyanilyen váltakozás Ahlqvistnál: sömotlem és lömétlem «kleiden, anziehen». E váltakozás alapját is megfejti Ahlqvist, úgy határozván meg az l «vegyes hangot», hogy benne «néha egy kevés az s hangból is hallható, a miért is az oro­szok ilyennel való szót átvévén, azt egyenesen s-vel ejtik, pl. or.

Next

/
Thumbnails
Contents