Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Értekezések - Munkácsi Bernát: Végszó a nap és vidra magyarázataihoz 57

64 MUNKÁCSI BERNÁT. illetőleg meghatározásaiban tévedésekre akadunk s hogy adatai fölhasználásában általában kritikai óvatosságra vagyunk utalva. Ez utóbbinak szükségét többször volt alkalmam világos példákkal igazolni e folyóiratban is, s annál súlyosabb beszámítás alá esik, hogy ellenfelem egyszerűen hitelesnek elfogad ilyen «f eny ű -fény -hó», «nyír -fény -hó»-fele értelmezést, a nélkül, hogy számot vetne annak homályosságával, sőt tovább menve következtetéseket épít rá s a kezdő köteles szerénységével éppenséggel egybe nem férő mértékfölötti önérzettel handabandázik velük ellenem. Ha megnézte volna Hunfalvynak jegyzetét ez adatokhoz. (Vog. f. és nép 114 és 320. 11.), akkor láthatta volna, hogy Ő a szóban forgó vogul hónapneveket Ahlquist leveleiből tudja, melyeket Schiefner közölt a szentpétervári akadémia «Bul]etin»-jeinek XVI. kötetében. E levelek nyelvészeti tartalmát Hunf. már előbb magyarul is kiadta «Egy vogul monda» ez. akadémiai rendes tagsági székfoglaló értekezésének toldalékában (Akad. Értesítő XIX, 318. 1.), melyet ha megnézünk, azt tapasztaljuk, hogy Hunf. ott nem «fenyű-», ill. «nyír- fény- hó»-nak fordítja a kondai vogul «tári-náj-jonkep» és «kel náj-jonkep» hónapneveket, h>>nem azt mondja, hogy ezek értelmükben «megegyeznek a lozvavidékiekkel» (t. i. hónapnevekkel). S ugyancsak ott közölve van Ahlquist nyomán a lozvavidéki megfelelő hónapnevek közt «tar- il- jonkep tannen -splint -monat», «kel- il- jonkep birken-spl in t- monato. Már ebből rájutott volna tisztelt bírálóm, hogy a «//á;»-nak «fény», vagy pláne «nap»-íéle értelme inog s a legkevésbé sem elvitathatatlan.» Azonban ha még .tovább ment volna kutatásában, meg helyesebben értesülhetett volna a czáfolatához szükséges nyelvi adat alkatáról. Hunf. ugyanis nem pontosan írja ki Schiefnert, kinél e két adat így van írva: töri-nai-yonqep, qel-nöi-yofíqep (az a alul pontozva Lepsius Írásmódja szerint miit e értekkel); összezavarja a «fenyő» jelentésű Eeg.-féle töri jegyzetet (melyet ő ilyen alakban helyesen idéz Vog. f. és nép 86. 1.) a Eeg.-féle utári kranicha jegyzettel (Hunf. utari dáru» u. o. 89. 1.), azután mm találva Eegulynál világos magyarázatot az Ahlquist-féle nai-re, azonosítja azt a nöj-jal (melyet később, megfeledkezve az Ahlquistféle «splint» fordításról, «fény»-nek fordít), végűi nem veszi számba az Ahlquist-féle q betű kh hangértékét. Oda tehát ily módon a vaj alak hitelessége is. Most ha még tovább haladunk nyomozásunkban, kiderül, hogy Schiefner is rosszul közli Ahlquist adatát. Ez utóbbinak t. i. szótári jegyzeteit ujabban kiadta kezirati hagyatéka alapján a Finn-Upor Társaság («Wogülisches Wörterverzeichniss von Ahq. Ablquist. Helsingfors, 1881.») s ebben a szóban forgó adatok így vannak jelezve : töri- ?íái- jonqep, qel- nái-j. s meg van magyarázva «nái bedeutet baumsplint.» Tehát sem nem nőj, sem n«-m nai, hanem nöi s értelem szerint nem «nap», nem «fény», hanem