Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Értekezések - Munkácsi Bernát: Végszó a nap és vidra magyarázataihoz 57

62 MUNKÁCSI BERNÁT. a Kildíé. Ahajnal «teremtő ég», a napnak, illetőleg naphősnek anyja, mely méltán sorakozik az imádságokban az Inmar («Ég») és Kwa$ (az időjárásban nyilatkozó «lebegő ég») alakokhoz, épúgy, mint a vogulban Kaltés az «Eg» (Numi-Tq.rém, vagy más nevén Numi-Kworés) családjához. Vájjon továbbra is «napnál világosabb az ellentét» birálóm szemében? Az ellenmondás keresése egyébként is kedvelt fegyvere vitázó ellenfelemnek. Legutóbbi czikke végén így kél ki: «Csupán egy állítására (t. i. az enyémre) «akarom még különösen ráirányítani a figyelmet. ,Hogy... Sorni-atér, írja... egy részről s más részről Kaltés, bár regéik többször egymáséba szövődnek, mégis külön személyei a vogul mythologiának, azon a vogul vallásos költészet ismerője nem vitatkozhatik.' E czélzással ugyan M. engem akart meglőni, csakhogy magát találta el. Lássuk csak, mit mondPervuchin művének bírálatában (NyK.XXI:228.): ,Kaltés-ékwá, vagy más nevén akw «anyó», mint átér «fejedelem» xat' hioyrp = Mir-susné yum «Világot néző férfi = Sarni-qtér.' Hogy Kaltés és Sarrii-átér külön myth. alakok, azon a vogul vallásos költés ismerője nem vitatkozhatik ós ime saját állítása szerint Kaltés-ékwá = Sarni-atér ! Kell ennél nagyobb ellenmondás?!)) —Nem korrektül kezeli az idézetet, jó uram! Az illető helyen ez olvasható: «A Kaltés-ékwá, vagy más nevén akw «anyó» (mint átér ,fejedelem' xocc' s^o^rjv = Mir-susné yum .Világot néző férfi' — Sqrní-qtér ,Aranyfejedelem') a szülő nőknek védő asszony a.» A ki nem kapkodva olvassa e mondatot, nem értheti félre, hogy a zárójelben közbevetett mondat a rövides akw nevezet mellett fölhozott analogikus magyarázat s hogy az ellenem különös figyelem-ráirányítással felhozott állítólagos «ellenmondás» nem egyéb nagyfokú figyelmetlenség bizonyságánál. 8 ez a bizonyság a maga nemében nem áll egészen egyedül. A naj «nap» szó föltett eredeti «lux, splendor» jelentésének igazolására hivatkozás történik valami «nángém = ,fénylem' igére s a nágélin ,fényes' melléknévre s idézve van Hunf. ,Vogul föld és nép' müvének 165. lapjáról «nágélin sémpé-yum — ,fényes szemű férfi' azon megjegyzéssel, hogy «a nágélin melléknév egy nágél = ,fényc

főnév létezését is feltételezi a vogulban». Ha pedig az ember utána néz a forrásnak, akkor a következő tapasztalukra jut: 1. hogy az idézett helyen az illető szavak máskép vannak írva, t. i. így : nágeling sempe kuni; 2. hogy az idéző törekedett azokat átírni, de nem vette magának azt a fáradságot, hogy Regűly e szövegének már három év óta kiadott s a vogulok földjén hiteles magyarázatok alapján törtónt átírását (Vog. NépK. Gyűjt. II, 335.) megtekintse, hanem ebben csak úgy, saját ötletei után járt el; 3. hogy ennélfogva a három szó közül az egyiket {nágeling = éjsz. vog. nánkilin «látásra képes, éleslátó» ettől: nánk- «látszani») a Eegulytói följegyzett tökélet-