Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Értekezések - Simonyi Zsigmond: Szláv szavaink eredetéhez 53

•# Szláv szávaiak eredetéhez. Az Archiv für slavische Philologie egyik újabb füzetében (15. k. 481. stb.) Uhlenbeck leideni nyelvész igen pontosan egybeállította a szláv nyelvek legrégibb germán elemeit: Die germanischen Wörter im Altslavischen. Összeállításából minket leginkább azok a szók érdekelnek, melyek az ószlovénból átjöttek a magyar nyelvbe. Ezeket tehát itt közöljük, már csak azért is, mert a nyelvünkbeli szláv elemek tisztázására még sok a tennivaló, s a magyar-szláv egyezések esetében sokszor kell körülnéznünk, vájjon a magyaron s a szláv nyelveken kívül még hol s minő alakkal s jelentéssel találjuk meg az illető szókat. De még a ' mikor kétségtelen is, hogy mink a szlávságból kaptuk a szót, akkor s érdekes a szót a szlávságon túl, lehetőleg eredetéig visszakísérni* Kit nem érdekel, ha látja, hogy a mi vitéz szavunk a híres Vikingek nevétől származik, Kinizsi (Kenézi) neve a német könig-gel egyeredetű, pénz a pfennig gel stb. ? Alamizsna. — Ószl. alamuZíno = ófn. *alamuosin, melynek csak alamuosan mellékalakja van meg a nyelvemlékekben. Baraczk. — Ószl. *bresky, szerb breskva, szlov. breskev, lengy. brzoskiew stb. Eredetileg szl. *bersky, ófn. pfersih, nőnemű mellékalakja: *pfersuhha. [A németek e szót az olasz kertészettel s gyümölcstermeléssel vették át: ol. *persica, pesca, lat. persicum malum ,perzsa alma'.] Bárd (inkább a németből; 1. Nyr.24:61.). — Ószl. brady ; az y germán eredetre vall: er. szl. *bordy, *bordű, *bordo alakból, mely a germ. *bar/

dő

,csatabárd, szóra megy vissza. Barna. — Ószl. *brunü, szerb bruny, barna, ószl. brunatínü, lengy. brunatny, sötétbarna, lengy. brunak, barna ló stb. — Germ. brűna: ófn. brün. [A német szót a román nyelvek is átvették: ol. bruno, fr. brun.] Bodon, bödön. — Ószl. *bűdüni = szlov. bedenj, kád, kupa,