Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Értekezések - Munkácsi Bernát: Iráni elemek ugor nyelvekben 377

386 MUNKÁCSI BEENÁT. lappanghat. Az iráni eredet nem bizonyos: v. ö. cserem, pörös«zúzmara» s a gyakori zürj. votj. rs—s, z hangváltozást (1. fönt 61. L). 43. Zürj. pur «flosB, fáhre» = kurd pír, zend peretu «brücke»r melyhez Justi zend szótára a következő adatokat csatolja: pehlevi puhar, párszi puhal, ujperzsa pül, afghán pul, czigány pkhurd. Megvan e szó az ugor nyelvekben is; magyar alakja: pára (1, Ethn. IV, 202.). 44. Zürj. ram «sanft, still, friedlich, ruhig» : v. ö. zend ráma «ruhe, annehmlichkeit)), szkr. ram- «zum stillstehen bringen»r osszét urömun, urömin «zurückhalten, hemmen, beruhigen» stb. L. Ethn. V, 178. 45. Magy. száz stb. L. Ethn. V, 17, 139, 177. 46. Votj. sezi, sezé «zab» = tagauri-osszét siz$i és digori zátyá id. 47. Zürj. Votj. éur «szarv» stb. L. Ethn. V, 140. 48. Zürj. sös-pu «eberesche, vogelbeerbaum» = tagauriosszét süs-khád, digori sos-ghádd «lindenbaum» ; v. ö. örmény sos «platán, juharfa». Idevaló még: votj. susi-pu «boróka-fenyőr gyalogfenyő». A hasonló hangzású vog. sosi'' «ribiszke» szóra éstársaira nézve 1. Nyelvőr 23, 2. 49. Magy. tör, cserem, tür «kard» (melyet azonban Budenz; cser. szótárában nem találunk) = afgán túra, csecsencz s egyéb kaukázusi nyelvekben tur «kard». L. Ethn. V, 76, hol zend dauru, szkr. daru, ujperzsa dár «speer, lanze» szókkal van egyeztetve. 50. Votj. guges, vog. sarkés «sas» == osszét éárgas id. L.. Ethn. V, 179. 51. Vogul say «só» stb. = osszét cd/; 1. Ethn. V, 136. 52. Zürj. sen: kerku-sen «hütte» = zend sayana «wohnuug" sitz»; örmény sen (jövevényszó). 53. Zürj. sog «trauer, leid, kurnmer», votj. sug—zend saoka «brand», szkr. goka, pehlevi sok, ujperzsa sög «kummer», örmény sug id. Budenz a sajnál-ige rokonságába sorozza (MUgSz. 328. 1.). 54. Zürj. sotf «hölzerne nadel, holzsplitter» : v. ö. digori-osszét so^ina, tagauri sugin, sügin «nadel», melyek Hübschmann szerint jövevényszók egyéb iráni területről: ujperzsa sőzan, balucsi sisin, kurd suiin, szkr. süci «nadel», zend süká id. 55. Zürj. sol' «spiess, speer, lanze, pflock» = zend süra-