Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Értekezések - Szilasi Móricz: Vogul szójegyzék - A–I. 19

20 SZILASI MÓRICZ. készített szótárt Hunfalvy a NyK. 9. kötetében. A két szöveg közt van ugyan eltérés, de nem oly lényeges, hogy érdemes lett volna értük minden szót újra írni. Külömben még e szöveg helyessége is szigorú bírálatra szorul. Megemlítendő még, hogy A h 1 q v i s t-nak van egy vogul szójegyzéke is (Wogulisches Wörterverzeichnis. Hels. 1891. a finn irod. társaság kiad.), a melyre, minthogy teljes szótárt nem irok, fölösleges lett volna, hogy tekintettel legyek. így is meglesz ezen szójegyzékkel együtt az összes ismert vogulság szótára, és csakis a halászati műszók hiányzanak, a melyeket Munkácsi azEthnographiában állított össze, de a melyekéi már nem birtam felhasználni. A mi eljárásomat illeti, a mennyire helyszűke miatt tehettem, minden szót s változatot külön kiírtam, mert ez a szótár használójára a legkényelmesebb. Eltértem ettől annyiban, hogy a névutók s határozók ragos alakjait a tőszóhoz irtam, ha az alak ezáltal nem változott. A rokon alakú szókra nem mindenütt utalok, mivel ezeket a német szómutatóból könnyű összeállítani. Továbbá a képzett igéket állandóan a töige alá soroztam, részben helykimélésből, részben mivel a gyakorító képzők a jelentésen úgyse igen változtatnak. Megtalálni is könnyű őket, mert a tőszó a képző hozzájárulásával változatlan marad. Az igéket a p r a e s. sing. 3. személyében irtam, kivéve a t a vd a i igéket, a melyek a futurumban közöltetnek, mivel a pr a e s. gyakorító képzővel bővül. Hogy megkönnyítsem a képzett igék keresését is, betűrendben elsorolom itt a leggyakoribb képzőket, a mint a p r a e s. sing. 3. személyében a tiszta igetőhöz járulnak. Ezek: -ámli, -ási, -átali, -éji, -ejoali, -eláli, -élti, -emli, -émti, -énti, -ééli, -eslanti, -étali || -yati, (-khati), -yatili, -yéli, -felüli || -iláli, -ilati, -ili, -ilta\i, -inti, -ípi, -isii, -islali, -itayti, -itali, -iti, -ji || -li, -litapi (| -maii, -rnáti \\.-pi, -pti || -sétayti, -si \\ -tayti, -taytili, -téli, -témtayti, -téptali, -ti, -tili, -titi || -uji, -ujépti, -u\ali. Eövidítósek: B. = éjszaki, D — dé\i nyelvjárások, K.= kondai, KL.=közóp-lozvai, ^4L. = alsó lozvaí, P.=pelimi, T.= tavdai. Ezen betűk az idézet száma előtt állnak; az éjszaki vogul szóknál csak a puszta szám van rendesen. A római számok a Vogul népk. gyűjtemények köteteit jelentik; a hol csak arabs szám van, az azt jelenti, hogy a szó az illető dialektus nyelv-