Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Értekezések - R. Prikkel Marián: Ősvallásunk egy-két ’nyelvi emléke’. - IV. Istennyila. V. # 187

198 R. PRIKKEL MABIÁN. a sajátlagos teremtés kifejezője itt is a sánkémt-ige, míg a tárátcsak a már megteremtett Paráp-asszony földre való leeresztését fejezi ki. íme egy más, szinte számottevő bizonyság Munkácsi tévedésének igazolására! Numi-Tqrém a XuV-qter wiö/í-ban így gondolkodik magában: Mat-ürél ma voss úntténum, mat-űrél ma nqny voss joytténum (Vog. népk. gy. I. 160.) «Valami módon hadd teremtek földet, valami módon hadd hozok fel földet (t. i. a vízből)!» XuV-qtér-t felszólítja, hogy álljon hozzá társul: Nan am apsim voss qlén, ménki akwát ma voss üntténümén! (u. o.): «Légy te az én öcsém ! teremtsünk ketten földet! Ez imígyen válaszol: Am Numi-Tqrém, man qsmarél nánén ma nqny joytteHm í (u. o.): «Én N—T. micsoda ügyességgel hozhatok fel neked földet (a vízből) ?» N—T. biztatja őt, hogy merüljön alá a tenger fenekére s hozzon fel onnan földet, X-q. kétszer lebukik, de lélekzete kifogyván, üresen kell felszínre szállnia; harmadszor végül leér a tenger fenekére és supán séi vis, Numi-Tqrém ásuwné nqny tqtéstá. (u. o. 161.): «homokot vett a szájába s felhozta N—T. atyánknak)). Erre azután: Numi-Tqrmi XuT-qtérV ma üntunkwé patsV (u. o.): «N—T. és X-q. el kezdték a földet teremteni. A teremtésnek tulajdon kifejezése itten, mint látnivaló, az üntt-ige, mely eredete szerint összefügg a vog. K. ünl- «sitzent ülni» igével s etymonja: «setzen, hinsetzcn)), a melyből később az uaufbauen, schaffen* jelentés fejlődött ki. De ugyanebben a példában a tenger mélységéből hoznak fel egy kis rész földet (v. ö. man qsmarél nanén ma nqny joytteim h> «micsoda ügyességgel hozhatok fel neked földet ?» vagy: séi «$#£ tqtésta : «a homokot.... felhozta))), a melyből azután a kontinens sajátlag megteremtődik. Már most a milyen jogon Munkácsi a táráti «bocsát, ereszt)) igét ősvallási kifejezésnek mondja csupán azért, mert néhol Numi-Tqrom úgy bocsát le az égből egy-egy darabka földet, melyből a kontinens utóbb megalakul: épen ily jogon a nqnyjoytti (felhozza*, nqny tqtestá «felhozta» kifejezéseket is mythologikusoknak állíthatjuk, mert az előttünk levő rege szerint a tengerből hozzák fel a kontinens teremtésére anyagul szolgáló homokot (földet). Nyilvánvaló, hogy mind a két állítás alaptalan s könnyen nagy tévedésbe visz. Ha a tárati, megjegyezhetjük még, eredetileg csakugyan a teremtéssel függne egybe, akkor vallási művekben bizonyára használatos volna «creat» értelemmel. Az eredeti pogány vallás kifejezéseit ugyanis tudvalevőleg a kereszténység jó részben elfogadta s megtartotta, mondhatni, mind megannyi népnél. Numi-Tqrém (aszemélyesített ég) például a keresztény voguloknál is jelöli az Istent; de már tárat-, tárémt- igét épen nem használják soha a teremtés kifejezésére, hanem csak a rendes ubocsát, ereszt* jelentéssel. így