Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Pótlék az erza-mordvin szótárhoz. 42

PÓTLÉK AZ ERZA-MORDVIN SZÓTARHOZ. 43 Végre, fájdalom, mordvin szótárunk sem bővül valami különösen, kivéve igen sok kölcsönvett orosz szóval. Tanulságot vonhatnak ebből ismét a gyűjtők, hogy fáradságukat, különösen ilyen kihaló nyelvnél, először is a szók gyűjtésére fordítsák. Mert az bizonyos, hogy a grammatikai kategóriák sokkal tovább megmaradnak és elsők a szók, a melyek kivesznek. Megjegyendő továbbá, hogy a folklóré szempontjából se mind érdekesek ezen dalok. Nagy részük közönséges alkalmi dal; érdekes a második s harmadik rész: a lakodalmi énekek, a melyek egy kissé hosszadalmasak s inkább csak gúnyolódó meg panaszkodó énekek, de az ősi lakodalmi szokásokból úgyszólván semmit sem tartalmaznak. Legeredetiebbek a tavaszi dalok (pozarat) s a karácsonyi énekek (kal'adamot), de fájdalom, ezek csak csekély töredékek (225—237. 1.). Különösen említésre méltónak tartom az I. 19. dalt. a Kazán városát kezdik építeni, de a mit építenek, az mindig összedől, míg végre keresnek egy szép leányt, a kit a várossal eljegyeznek. Ettől remény lik, hogy a város majd magától fölépül)). Hasonlít a mi híres Kömives Kelemenné ez. balladánkhoz. P. gyűjteménye a következő hat fejezetre oszlik: I. Morot. P. szerint balladaszerti, de helyesebben alkalmi dalok (1—109. 1.), H. Lakodalmi énekek (110—153. 1.), III. Avarksnimat. A menyasszony panaszdalai (154—199. 1.), IV. Lajsimat. Halottakat & rekrutákat sirató dalok (200—223. 1.), V. Poharat. Tavaszi énekek 224—231. 1.), VI. Katadamot. Gyermekek karácsonyi énekei (232—237. 1.). Mellékelve van jó s csekély kivétellel pontos szószerinti hü német fordítás. A következőkben, minthogy ezt tartom egyelőre a legfontosabbnak s egyéb mondani valóm különben sem igen volna, szótári szempontból fogom megvizsgálni gyűjteményünket. Alapul Budenz jeles szótárát (NyK. V.) véve, először kiirom az egészen új s eddig ismeretlen szavakat; másodszor azokat, a melyek nem egészen, de alakra vagy jelentésre újak. Persze tekintettel leszek Wiedemann szótárára és Budenz későbbi pótlásaira (NyK. XVI. s XIX.), de az orosz szókat mellőzöm. A betűrend, noha nem helyeslem, ezúttal nem lehet más, mint a Budenzó; tehát a következő: a, á, e, i, o, u \ k, g, h, j \ c, c, s, £ | í, d, s, z, n | p, b, f, v, m \ r, l. Eövidítések: B. == Budenz szótára; W. = Wiedemann szó-