Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Prikkel Marián: Ősvallásunk egy-két nyelvi emléke. - II. Az ember szó 344

346 PKIKKEL L. MARIÁN. hogy a teremtésben eszközlője legyen Numi-Tq,rém akaratának, A gyermek rövid időn felnövekszik és hét fokú ezüst lépcsőn vörös evetnek bőrében fölszáll Numi-Tqrém atyjához, hogy tanácsot s erőt nyerjen tőle «az ember korabeli világ» létrehozásához. Tarém buvárkacsabőrt ad neki, melynek segítségével a földet kibuktatja a tengerből. De ez egyre forog s megállapodni nem akar. Erre N.-T. ezüst gombokkal kivert övét adja neki ajándékba, melylyel a mozgó földet körülkerítvén, alkalmassá teszi a meglakásra. Ezután felső utasításra megalkotja az embert földből és hóból; majd meg emlős és szárnyas állatokat teremt. Az embereknek étkül lehozza a halnak különféle fajtáit; megtanítja őket fegyver, halászó s vadászó szerek készítésére és használására. Numi-Tq,rom meghagyása szerint a férfit és nőt házasságba köti. Hét év multán megtekinti népét s látja, hogy a módfelett megszaporodott emberiséget a föld már-már nem bírja eltartani. Azért leszállítja a földre XuV-qiér-t, a betegség ós halál okozóját, a ki ugyanannyi embert elemészt, a mennyi világra jön. «Az ember korabeli világ» csak most áll be igazában s az emberek boldogságban élnek rajta. Ehhez a regéhez nagyjában hasonlót találunk a világ teremtéséről a finn Kalevalában is. Itten Impi, az ilman tyttö: «levegő ég leánya 700 esztendőn át himbálózik a levegőben megterhesülten a szelektől. Egyszer egy buvárkacsa térdére helyzi tojását, mely innen legurulván, megtörik s alsó feléből a föld, felsőből az égboltozat alakul. A 700 év elmultával megszüli magzatát, Vainamöinent, kinek a teremtésre való közreműködése majdnem teljesen megegyezik a vogul teremtő hős szereplésével. Már e rövid közlés is mutatja eléggé, hogy sem a vogul rege teremtő alakja, sem Váinamöinen*) nem ősember, hanem oly fensőbb lény mindkettejük, kit az istenség eszközül használ fel a föld, ember, állatok s növények létrehozására. Születésük, viselkedésük, csodás dolgaik mind olyanok, hogy sokkal jobban hasonlítanak magukhoz az istenekhez, mint a gyarló emberi halandókhoz. 8 ez a főok, a mely miatt a teremtett ember neve nem lehet egyező a teremtőével. Munkácsi régebbi föltevésében épen abba a hibába esik, hogy a vogul teremtő alak állítólagos Blém-pV, nevével rokonítja a mi «emberv szavunkat, holott ez oly nagy tévedés, hogy már csupán e miatt sem fogadhatnók el myth. magyarázatát. Az elém-pV nevet Munkácsi Hunfalvy után tulajdonította a teremtő hősnek. H. ugyanis a vogulok hitregéit ismertetve a teremtésre vonatkozólag ezt mondja (Vogul föld és nép 118.): ,Numi*) Ezt is ősembernek mondja Munkácsi, pedig általán tudva van róla, hogy eredetileg ,valószinüleg a világosság istene, napisten volt (1. Cox-Símonyi: A mythol. kézikönyve 190.)