Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Borovszky Samu: Német kölcsönszók 334

336 B0R0VSZKY SAMU. czövek. Kfn. zwéc, Nagel, kurzer Pflock, Bolzen, Nagel inmitten der Schiessscheibe. czukoiy Kfn. zucker. Középk. 1. zncara, zucura stb. drót. Ófn. és kfn. drát, Draht. dud (pl. Dud- Vág). Ofn. dód, tót, kfn. tót, ósz. dód, mortuus, tot, gestorben, getődtet. ejtel. Achtel, nyolczad. eke. Késő kfn. ege, crates, Egge. érez. Kfn. erize, eriz, erze, arze, Erz. Ahlqvist, Kulturwörter 69. erkély. Kfn. arkér, arkér, erkér, Erker, über die Vorderseite einer Mauer, auch der Burgmauer, tretender Ausbau. A középk. lat. arcom. eszterág. Ofn. storah, storach, kfn. storch, stork, storke, Storch, ciconia. Miki. szerint az ószl. stnk'b. fáklya. Ofn. fachola, fachala, faccala, kfn. vachel, vackel, ósz. jacla, fakla, Fackel. A íat. facula. fejér? Ósz. fagar, schön, heiter; ófn. fagar,fager, pulcher, speciosus. Daraus ungr. fejér, weiss — jegyzi meg Sch. Angolsz. fágr, ang. fair. fertály. Ofn. fiorteil, kfn. vierteil, Viertel. ficzkó. Kfn. (a 13. századtól kezdve Elzászban, Svájczban, Ausztriában, Tirolban) jieg, unbándiger, ungeschlachter, dabei schlauer Kerl. firhang. Kfn. vürhanc, kn. vorhanc, Vorhang. fogoly;

Ofn.

fogai, fogd, kfn. vogel, Vogel. font. Ofn. phiint, funt, kfn. phunt, pfunt, Pfund, ein Gewicht, ein Geldmass. A lat. pondus. föld. Óm.féld, ófn. féld, kfn. vélt, campus, Féld, freies flaches unbewaldetes Land, betriebener beweideter bebauter Boden in der Náhe menschlicher Ansiedelungen stb. V. ö. Ahlqvist, Kulturwörter 26. fölöstök., Újn. Frühstück. frigy. Ófn. frida, fridu, frido, frithu, fridhu, kfn. vride, Friede, Sicherheit, Schutz, Busse für Friedensbruch, Einfriedigung etc. [Bégente a magyarban fegyverszünetet is jelentett, 1. NySz.] friss. Kfn. vrisch, kn. virsch, frisch, unverdorben, neu, jung, kráftig, belebt^munter. fukar. Ófn. wuochar, wuachar, kfn. wuocher, kn. wűcher, Ertrag des Bodens, Frucht, Zuwachs, Gewinn, Gewinn von ausgeliehenem Gelde, Wucher. fullajtár. Az újn. Vorreiter. füge. Ófn. és ósz. figá, kfn. vige, Feige. gar (pl. nagy garral) ? Ófn. garo, caro, karó, kfn. gare, gar, béreit gemacht, gerüstet, béreit.