Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - VI. A tavdai nyelvjárás - 306

TAVDAI VOGUL NYELVJÁRÁS. 319 этой поры), Uu-més estig (до вечера), telne-mis télig (до зимы), khot-més meddig, mennyi ideig (ä khancém khot-més qlem tü-peltit nem tudom meddig fogok nála lakni; не знаю до какого времени буду жить у него) |] kha-lt vmely idő közben, alatt, pl. ji-khalt jis éjjel (ночью) jött, tu-yalt akközben (въ то время) | lä khqlél vqtaytal tukiün gyakran (часто) hívogat magához || púit vmely idő után, pl. ruy-puit nun-jqsmés az eső után (послъ дождика) kiderült || sai: khqtél-sai ilkélal ti naponként járogat ide (каждый день ходить сюда) || Ш (FT.) vmely idő közelében, táján, pl. tuj-tarém-Ш jeu nyár táján jön (около лита придетъ) | qrqsp-tä karácsonytáján (около Рождетства). — Térviszonyt jelölő szónak időhatárzói alkalmazása mutatkozik ebben is: péru később, aztán, pl. p.jou később jön (послъ1 придетъ)

; ν. ö. per khul utolsó ház (послйднш домъ). V. Sz ám vi sz onyt jelző szók időhatárzói alkalmazásai: sauta «régen» (ebből: squ sok), pl. tau sauta khalas ő régen meghalt (давно умеръ), sauta Tkém als régen nem volt (itt; давно не бывалъ) || έφιιη soká, hosszú ideig, cölq, rövid ideig, pl. saun•éntém cölq miúast hosszú, vagy rövid ideig mentek (додго-ли, коротко шли) II mars kevéssé, kevés ideig, pl. uskU'ir/ jél-khujlalem egy kissé lefekszem (не множко отдохну). Módhatározók I. Né vmási tőből valók:Μχ úgy (такъ), täy, TF. tä-( így (этакъ), pl. tiü éru tay er/kiteí ezt az éneket így éneklik (эта пЪсня вотъ такъ поется), tayjq,mén! így járj (такъ иди)! kert täy varén! éppen így cselekedjél (точно этакъ дЪлай) ! |j khunay ? hogyan, miképpen? pl. khünäy íkém nun älpn? / hogyan nincsen ki tégedet megölhessen ?! || hhuneXt id., pl. neu khanäl' kit'entkm ? hogy hívnak (kérdeznek) tégedet (тебя какъ зовутъ) ? | khunät man täwime pääilu ? hogyan jutunk mi hozzá (какъ мы его достанемъ)? || älä-khunun valahogyan, pl. ä. kh. värem valahogyan megcsinálom (какъ нибудь сделаю). П. Módhatárzói ragok: 1) -id -és, pl. ilmis szerfölött, nagyon (tkp. élesen; v.o. éjsz. vog. elmi «él»): ilmés väitin äu igen szép leány, ilmis jänu-khar igen nagy (шибко большой); ilmis es lätel erősen dolgozik (шибко робитъ), ilmis s&uts nagyon örült (очень обрадовался), khqtél ilmés séts a nap erősen sütött | cöläs islätel keveset dolgozik (мало робитъ); ν. ö. cola kevés | tq>nii ketén! kösd erősen! (крътшо завяжи!) ν. ö. éjsz. vog. täk erős | talkis alacsonyan (v. ö. éjsz. vog. talkwé alacsony) | kunkäs könnyen (легко; ν. ö. kunkä könnyű). -—- Az -m képzővel kapcsolatban jelentkezik pl. ezekben: maúsinis vogulúl, saprinis v. sqprins ого-