Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)
Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - II. Kombinált -gat képző 287
KOMBINÁLT MŰVELTETŐ ÉS MOZZANATOS IGEKÉPZŐK. 289 snyelvben csupán feszít használatos | fitít > fitogat \ fodorít > fodorgat I gerjeszt. Bécsi Winkl. Jord. Érdy C. stb. > gerjeget (csak Grkat: Válts. II. 1121.) | göngörít. MünchC. 212. > göngörget VirgC. 103. vö. göngölyget > göngölítget VirgC. 31. | gyámolít: gyámolgat (vö. gyámolja. stützen MNyil: Agend. 286.) | halaszt> halogat \ hasít > hasogat Döbr. Érdy. Nád. "Wikl C. Pesti (hasítgat NySztban nincs) | hasonlít > hasonlogat Kónyi: H. Rom. 14. (vö. A ló szóles melyei elefántot hasonlítja Zrínyi: ASyr. 41. s Kónyinál: Lova sziigygyel elefántot majd hasonlogatja) | hörpent > hörpít > hörpöget (körpöget > köppöget > köppent) ijeszt > ij<#eí ( Fes * C- 373 - Nyr. XV. 214.) j jelent > jelenget (Érdy. C. 608.) | /cem'í MA. PPB. > keneget | kényszerít > kényszerget \ kerít > kerget vö. kerdül, kerenget \ likaszt > /i^aí (lyikgat, lyuggat) \ melegít > melegget > melenget | merif > mereget > meringet \ nevelít > neuelget \ öblít > öblöget > öblönget \ segít > segélget | szalaszt > s^a-Zoí/aí JordC. 341. | s^aní > szárogat (Nyr. XVI. 240.) | szomorít > s^omorgat \ takarít > takargat \ támaszt > támogat (vö. támít Nyr. VII. 125.) | tomí > tanogat, tanigat (Nyr. XV. 214.) | íení > tereget, terjeget KulcsC. 5. tergyeget Nyr. XVI. 576. | térít]> téreget > térenget | ítírj'es^í > terjeget \ vakarít > vakargat \ választ > válogat | virraszt > virrogat MVir. 31. 3. Hogy ezen elsorolt igéknek -#aí végű formái valóban .-gyakorító átható jelentésűek, arra különös bizonyságul szolgálhatnak a következők, a melyek szintén más műveltető képzővel is birnak, de a mellett létezik még (-</ képzős) átnemható párjuk is. Ilyenek: 5o?*tí > borongat: contego, mergo > borong: volvor, tegor | csamní > csavargat > csavarog j csikorít > csikorgat > csikorog \ fintorít > fintorgat > fintorog \ gömbölyít > gömbölyget > gömbölyög \ hunyorít > hunyorgat > hunyorog. Megerősítik továbbá ugyanezt az ilyen kétségtelenül analógiás képződések, mint: döngeszt Kónyi: HKom. 121. | dugaszt: obturo LevT. I. 295. vö. bedugogat, duggat, de egyúttal űíw^aí is tekintetbe veendő, csakhogy ennek más a jelentése: stipari curo, stecken lassen | /aggaszt a. m. faggat: macero, vexo, corrumpo; aligha volt rá hatással fakaszt, minthogy egészen más jelentésű, annyira, hogy első^ekintetre nem is vélnők a két igét egy származásúnak | izgaszt ErdyC. 540. JordC. 302. Azaz mindazt bizonyítják, hogy a -#a! egyenlő értékűnek vétetett a -#as2í végzettel, mely pedig nyilvánvalóan gyakorító műveltető ill. átható jelentésű képző. 4. Végül ide kell sorolni a melléknevek származékait. Ilyenek : csinosít > csinosgat > cúnogat \ édesít: versüssen, locken > áiesgeí: locken, mulceo NádC. 474. | egyenesít > egyenesget complano, -ebnen VitkC. 60 > egyenget ua. MA. Scult. 55. Nad. Kert. 99. | ékesít > ékesget (legrégibb Pázm. Préd. 104.) | erősít (régibb) > erósget | gyorsít > NYELVTUD. KÖZLEMÉNYEK. XXIV. 19
