Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - II. Kombinált -gat képző 287

Kombinált műveltető és mozzauatos igeképzés. II. FEJEZET. Kombinált -gat képző. 1. Ezen képző egyik alkotó része világosan a gyakoritó -g ; másik fele pedig a műveltető -at képző, az ilyen párokban mozog: mozgat; zörög: zörget stb., a melyeket fönt elsoroltunk. Azok az igék mindnyájan átnemhatók, s az -at hozzájárulása által válnak áthatókká (ül. késztetőkké). Az egyesült -gat tehát átható gyakoritó képző, párja a -g, mely az átnemható gyakoritó képző. Fent csak azokat soroltuk el, a melyek két mássalhangzóval végződnek, vagyis ha a -g képzőt mássalhangzó előzi meg. Ki kell e sorozatot még egészítenünk a következőkkel, a melyekben kiejtésbeli nehézség miatt a -g elé magánhangzó került. Minthogy azonban ezek is átnemható gyakoritok, a nagy többség nyomán szintén -at képzővel váltak áthatókká, noha lehetséges lett volna hogy a -tat járuljon hozzájuk. Ilyenek: büzlöget: (rossz) szagot érez (bűzóíög: stinken), gögyöget Ant. (gögyőgtet PPB.) pellicio vö. gögyög, gögyül, harsogat (dobiyat erössen harsogattata Csorna C. 3.), locsogat, pattogat, pillogat (a jelentésre vö. bólint), serheget: excito, tapogat, tátogat. Nincs még párja a NySz.-ban: borzogat igének vö. mai: borzong a hátam. Van ezek közt is némelyiknek kettős mássalhangzóval váltakozó alakja, t. i. ng a g helyett, pl. bönget, pihenget, serkenget, tapongat; pillog mellett pillang. Vagy megfordítva g az ng helyett, pl. borogat, lappogat, téreget. Eredetibb általában az ng, de ugyanezt nem lehet a most létező példák mindegyikéről állítani, mivel szemmel láthatólag újabb képződós pl. borzong, tátong, a melyek a régi nyelvben még ismeretlenek. Itt különben csak a létező párokat akarjuk egymással szembeállítani. Világos, hogy egyéb okok mellett a végzetnek ezen váltakozása is segítette, illetőleg meg-