Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Balassa József: A magyar magánhangzók története - I. Hosszú magánhangzók 257

A MAGYAR MAGÁNHANGZÓK TÖRTÉNETE. 285 és fízfa; szül, v. ö. zil Virg. c., zyl Jord. Érdy c.; szűr, v. ö. zyr Kaz.-c. Néhány szóban Budenz mélyhangú eredetűnek tartja az M-t, úgy hogy uj diphthongusból fejlődött: sűrű ebből *svjorú; a régi nyelvben seré Erdy-c. és siro Dom. c. alakok is vannak | szűk, ug. szs

jka

| szűri-, ug. szB

j

a

n- \ tűr-,

ug. tB

jr- \ tűz, ug. te

g

a

d

a

:

*tujz \ űz-, ug. vB

j

s

~sk. b) A többi szótagban. A tőszótagon túl ritka az ú, ü s csupán egyes ragokban és képzőkben fordul elő, s ekkor mindig ó, ó'-\el váltakozik; illetőleg a ragok és képzők ó, o-je, ha l előtt áll, egyes nyelvjárásokban ú, M-nek hangzik. így keletkeztek az < úl, < ül; -búi, -bűi; -rúl, -rül; -túl, -tűi; ~núl, -nül; -stúl, -stül ragok és az < úl, < ül igeképző. E ragok és képzők fejlődését már az ó, ó'-ről szólva tárgyaltuk. c) Szó végén. A szó végén álló ú, ű is egyeredetü az ó, ó'-vel, a mennyiben ez sem egyéb, mint vagy a nomen verbale vagy a diminutiv képző ó, ő, mely bizonyos esetekben zártabbá lett. A nomen possessoris képző pedig, a palócz nyelvjárások kivételével, mindig ú, M-nek hangzik. A nomen verbale és a diminutiv képző leginkább olyan szavak végén hangzik ú, M-nek, melyeknek képzett volta elhomályosult, s igy a nyelvérzék nem is tartja már képzőnek ezt a szóvégző magánhangzót; e mellett ez az ú, ű rendesen palatális (ly, ty, ny, j, s) vagy folyékony mássalhangzók (l, r) után áll. A régi nyelvben gyakran ó, ó'-vel vannak ezek a szavak is. Nomen verbale képző a következő szavak ú, M-je: asszú, v. ö. azio Döbr. Vitk. c; árú; bátyú; bosszú; fésű e h. fej-ösü, v. ö. fűsó Cseh; gyalu; gyanú és gyanó; hegedű és hegedő; hosszú; iszonyú, v. ö. iszonyó, Pázm.; lassú, v. ö. lasso Be.; sanyarú és sanyaró ; szörnyű, v. ö. zernew Ehr.-c., zoriio Be.; és a következő -tyú, -tyű végű szókban: sarkantyú, töpörtyű és töpörtő, csöngetyű e h. csöngető. Diminutiv képző van a következő szavakban: domború;fiú, ifjú, v. ö. ifyo Virg.-c.; gömbölyű, v. ö. gömbölő Fal.; gyönyörű;