Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - V. A pelimi nyelvjárás 6

A PELIMI VOGUL NYELVJÁRÁS. m 8. §. Igenevek és gerundiumok. 1. Infinitivus. — Végzetei: -uy és öyw fölismerhető szabályosság nélkül. Példák: oywtuy (kérget) lehúzni; de énkwsöyw (bőrt) lehúzni a medvéről és jel-énkwsaytuy levetkőzni | kqml'émuy lágyulni; de: kqmtemtöyw lágyítani | kwánsuy karmolni; de kwáséytöyw összekarczolni magát | khanstöyw tanítani; de khaMtaytuy tanulni | kheltuy hámozni; de: khel'telöyw (frequ.). Ertelemkülömbözéssel: khartuy «vonni»; de jel-khartöyw «eloltani (tüzet))), éjsz. vog. yariü. V. ö. még: rautuy szórni, khansuy irni | kivájuy nyomon járni, ndruy őrölni, sáptuy temetni, jdnmeltuy nevelni | siltuy hasítani, szíjaim, téytuy szegezni, Udtaluy hordani | álmuy emelni, khwqssékhqtuy panaszkodni | vönghuy csépelni, khöntlaytuy hadakozni | vurtuy osztani, vuttuy ültetni, jel-türtuy kifogni (lovat) || alptöyw festeni, vdnéptöyw vezetni | pelémtöyw gyújtani, télátöyiv fizetni | pénkhlöyw részegedni | sipértöyw boronálni, sinélöyw csókolni, titéltöyw nedvesíteni | khqjérlöyw hamiskodni, éqlitöyw sajnálni \jebörtö%w elfáradni, vötlöyw (gabonát) szelelni | nünslöyw nyújtani, khuéetöyw tépni, kitépni. 2. Nomen verbale-p, -pá, főkép melléknévi igenév jelölésére alkalmazva, pl. khivoitép-khar a betegen fekvő, khanstépkhar tanító, voyétép-khqr verekedő | Idywép khep könnyen járó ladik (xo^Haa ao^Ka), pántlép sqs házfedósre való nyírkéreg, simém jérpá pü szivemnek kellő, kedves fiú (jno6e3HbiH CHHT>). V. ö. mujlép ajándék, tép táplálék, gabona stb. — Az -in képzővel való kapcsolatára példa: támin ros aumél'tpin-khar a zelniczós fövénypart fájdalmat okozó (Joqk jeri). 1 Nomen verbale -né. Példák: puné mdtr félni való, félendő valami, vuj diné kénéi medvevadászatofc tárgyaló tanakodás, noys fcisng Jasnyusztvadászatra való ösvényrovás, palwés lestné kér-kqt «gyertyaoltó vaskéz», koppantó, partén' jü mángorló fa | am ekwdn khanstaytén' nem nőm, kivel egybeszoktam. 4. Nomen verbale -in. Példák: éayl rqmmin sujil rqmmi a mennydörgés zengő zajjal zeng (rpeMHTT>) | pqt tqulin Upenkél lépéyti a récze szárnyas lebegéssel fut lebegve tova (Ha BO^Í ŐIÍJKHTT, Ha Kpmmxi>). V. ö. tunéin magas (tuné- állani) stb. 5. Nomen verbale -mfőképparticipiumpraeteritialkalmazásban, pl. sültem pofik őszült fej (pét-sultqus megőszült) | tdu am