Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - I. Műveltető -t, -at, -tat képzők 168

194 SZILASI MÓKICZ. 526) ismertet, kevertet Peer C. 121 kisértet, söpörtet, takartat, tűrtet: coerceo, vakartatik Döbr. C. 517, zavartat vö. felzúrat NySz. Nevezetes, hogy sok r tövű ige, melyek képzése nem világos, sőt megegyezik néha a névszói alakkal pl. habar, kapar, tér MUgSzt. fölös ít képzővel van ellátva, minők csikorít: csikorog, csikorgat (csikar torquet SzD. csikart a lábával, harapott a szája Tompa III. 77.),facsar, csavar, habar, hever, kapar, kever, mer (schöpfen),pödör (a NySz.-ban nincs meg pödörít). takar, teker, tér, zavar s az egy kever kivételével müveitető formájuk -tat, -at képzővel nem talál­ható a NySz.-ban vö. akar, mer: audet, forr-al, forraszt. Sőt néme­lyik közülük jó régi mint pl. csavarít Póldk. 51. keverít ÉrdyC. 339. tekerít Pesti Fab. 766. takarít Jord. Érdy. ÉrsC. zavarít DebrC. 103. Ezekről más helyt bővebben szólunk; de talán föl lehetne vetni egy más vélelmet is. Kétségtelen, hogy ezen igék közt van­nak olyanok is, a melyeket Budenz UgAl. 461. «lappangó igésítés»-nek nevez, t. i. egy alakjuk volt mint igének s név­szónak, a minő pl. még most is zavar. Továbbá, mint látjuk, -ít képzővel némelyek már rég megvannak, és pl. zavarít a NySz. tanúsága szerint régibb mint zavar; viszont kaparít a régi nyelvben inkább el van terjedve mint kapar. Valamennyinek megvan -odik képzős párja is. Mindezen adatokból talán lehetne azt következtetni,, hogy a névszótól való külömböztetés kedveért kapta egyik-másik közülök az átható -ít s átnemható -odik képzőt, a mi egyúttal arra is szolgálhatott volna, hogy a határozatlan igei jelentést pontosan megoszlassa. Ha pedig ez akár csak egy-kettőn keletkezett volna is­eleve, könnyen elterjedhetett valamennyin, a melyek rokon vég­zetüek s jelentésűek valának. Ez az okoskodás nem bontja meg, sőt inkább megerősíti azt, a mit ugyanezen jelenségről más helyt ki­fejtettünk, A z tövüek igen nagy számúak olyan igékből, melyek a gya­koritó z képzővel bővültek: Áldoztat, botránkoztat, biztat, csiklandoz tat, csúsztat, érkeztet (Erews yteletnek kemensegere erkewztety ötét zúkség Ers C. 576), férkez­tet(Férkeztettécmagokataztelábaidhoz Kár. Bibi. 1.190) fűtoztet: erwármen, gyaláztat, irtóztat (Mégis irtóztatod a sze­génybarátokat Czegl. MM. 205), kárhoztat: condemno (vö. kárhot: damnum infero. Mythaznaal embernekez vylagot kőwe­thny,ha az ew lelkeenek karhot vele Erdy C. 458), kivánkoztat (vö. kívántat), költöztet, kötöztet, lövöldözfcet, magasztat (vö. magaszt, magasztal), egybe-nó'sztet, nyújtóztat, oldoztat, osztoztat, szivárkoztat, tudakoztat, türtőztet: coerceo, contineo (vö. türkőztet Illy: Sz. Elet I, 97 türkőzik Forró : Curt. 249), ütköztet: illido, ugrándoztat (Ő k e t e g y lábi g a Saj óba ugrán do z tat j ák Bumy: Mon H. I. 62) úsztat, változtat, el-vesztet (Elveszteté sok monostorinkat BMK. II. 20) vigyáztat stb.

Next

/
Thumbnails
Contents