Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Kisebb közlések - Kalmár Elek: Megtestesül 167

TAVDAI VOGUL NYELVJÁRÁS. 167 mely tolvaj, какой-нибудь воръ) | mitií'r, métar valami (pl. métiir ancein-khqr valami csúnya,что нибудь худое; mitär äitäm ti jis valami •ember jött, кто-то прителъ, какой то незнаемый) \khqnkhenna jqvqlé> khqnkhénnq

та khqrté! egyikőtök erdőt irtson, másikótok földet szántson (который ичъ васъ убери лт.съ на чисто, который спаши на пашнъ) | tqjí—tqjí egyik—másik, (pl. tqji-khart tlp rutin, tqjit jinalnq urálin! egyikőtök gabonát vessetek, másikótok hátul arassatok! которые свите, которые взади выжните! tqjinnq Ητηαχ tat'eltin, tqjinnq iimäypönslin! egyikőtök kenyeret kovászoljatok, másikótok kenyeret süssetek!) | qr-khan bárki, mindenki (pl. qr-khqnél ajalt miúant mindenkinél, v. bárkinél előbb jár, вевхъ впередъ идетъ), qr-úgygr bármi, minden | αχ-khqn, AT. a-khan senki (pl. αχ-khqn a jänt senki nem jön, a-khqn a als tut senki sem volt ott), ay-ngygr, AT. a-úgygr semmi (pl. a-úgygr aläus semmit sem mondott), a-úér semmi (pl. a-nér äk semmi sincs, ничего нвту) | khqlás : kh. lkém senki sincs (никого нъту); ν. ö. középlozvai khqls iii at ölés senki sem volt itt (tdk. khqls ember) | är minden (pl. är tt minden éjjel, är-khul minden reggel, är pum mindenféle fü), är-khqr id. (önállóan; pl. är-khqr sqw änsem mindenfélém sok van, много держу вещей) | mqt, mot, AT. mat más, másik, idegen (mot äitäm, AT. mät ätäm idegen, чужой, носторонной, mät Ina másik éjjel," mat pum-palép lu másod füves ló); AT. matéy másik (pl. mátéy khgmét jis másik embere jött, другой прищелъ). (Vége köv.) MUNKÁCSI BERNÁT. Megtestesül. Faludi Nemes urfijában (I. közb. Bellaaghnál 35. 1.) e szó így fordul elő : «Való, hogy kezdetben irtózik ezektől (a gyönyörűségektől) egy máskülönben jól nevelt úrfi... de azonban társai reá unszolván ... nekikeményedik szive ... Eképpen megtestesülvén a vétekkel, egy förtőből a másikba hanyatolván, kéméletlenül fársángoskodik». Világos, hogy ez a megtestesül nem lehet egy a testet ölt jelentésű igével s a NySz. is, bár evvel egy czikkelybe sorolja, augesco, anwachsen (= gyarapodik ?) szókkal fordítja. De hitem szerint ennek leghívebb jelentés fordítása így volna : rnegbarátkozik, s e fordítás a szó eredetét is érthetővé teszi: te s te barátja lesz vkinek, te-s-te barát lesz vkivel. (V. ö. NySz. te-s tuval, tével-túi'al). A NySz. másik idézetére: «Megtestesül vélle a sok gonosz szokás, (= :) lelkébe nemzi magát minden fertelmesség» (SzD. MVir. 429) ez a származtatás nem kevésbbé illő lehet. KALMÁR ELEK.