Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - VI. A tavdai nyelvjárás - 152

TAVDAI VOGUL NYELVJAEÁS. 165 4. §. Névmások. a) Személyi névmások: Nominativus: Sing. am én; neu, AT. nü te; teu, AT. tű ő.1) Dual, mén mi ketten, nén ti ketten, tén ők ketten. Plur. man mi, nän ti, tan ők, AT. wow, WÖZI, ten. Accusativus : Sing. äman, neun, tewí; AT. nun, tuwi v. ämänmi, neúnmi, teivími v. tewím, AT. nunmi, tuwími v. tuwim. Dual. AT. ménéúmi nénanmi, téndnmi, Plur. manu, nänän, tänan, AT. menéúnmi, nénanmi, tenänmi. Dativus : Sing. äman, neun, tewín, AT. nun, tuwín, Dual. AT. ménéún, nénan, ténan, Plur. mänun, nänän, tänan, AT. menéun, nonän, tenän. Ablativus: Sing, äma'nnel, noúnnél tewínél, Plur. manúnél, nän amiéi, tänä'nnel. Nyomatékosított személyi névmások: ämünk én magam, nun ν. ηύηβχ te magad, tu/ Ö maga; mäfr/ mi magunk, ηαηέχ ti mapatok, tané/ ők maguk. Bagózásukra példák: a'mé/kimén magamnak | uy-oxunkin khölilém egy-magadat hagylak hátra (я тебя одной оставлю) | khqlkhqném tukíün vqtstqné népeit magához hívta, tau esäntel tukíün ő bízik magában (онъ надеется на себя). Önálló birtokos névmások: am-khqrém enyém, noukharén tied, tou-khqré; män-khqru, nan-khqrnéj tän-khqrän (ν. ö. am poulém-khqr földim és falumbeli).2) ^Mutató névmások: ti ez (pl. ti näjär-äu ez a király leány, ti-khörém' l'qn ez a három út, ti-mä-ut't ezen a vidéken) | ti-ü ím ez (pl. séim-khoru tit'inrl am .wivántem lám ettől leszek én sovány, äl khqn titimi! ne bántsd ezt!) | tikanin íme ez (pl. tikanin am alpém íme ez az én hősöm, вотъ этотъ) || tu az, amaz (pl. tujqrt azon a helyen, tu-yqlt akközben, tu-kun ott künn, az ucczán, x) Ebből érdekes képzés:

tütälitäl ő nélküle, tkp. őtelen, pl. tütälitäl ä kunälilem nem élhetek v. lehetek el nélküle (безъ ея не могу терпеть). 2) Az «egymás» tavdai vogul kifejezése : Hét-pis, mely a kondai lalt-péé szólásnak felel meg. Példák : ser-kul l'ét-pis pä/tkhqtlet kavicskákkal dobálgatják egymást (камешками бросаются другъ на дружка) | l'ét-pis S2ijalé/tlet egymás közt szeretkeznek (другъ дружка любятъ) | Üét-pis älkitlet veszekednek egymással.