Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - VI. A tavdai nyelvjárás - 152

162 MUNKÁCSI BEKNÁT. 1. Az egyes birtokú egyes 1. és 2. személyű birtokosrag mély- és magashangú szókon egyaránt a kötöhangzóval (é) csatolt, személyrag (-m és -n). 2. a megfelelő 3. személyű birtokosrag mélyhangú szókon: -é, az alsófcavdaiban -o; magashauguakon: -i. 3. Az egyes birtokú többes 1. személyű birtokosrag mély- és> magashangú szókon egyformán -ü, esetleg -iu. 4. A megfelelő 2. személyű birtokosrag mély hangú szókon -nq, -nnq v. -né kötőhangzóval v. a nélkül; a magashanguakon -né v. -inné, amaz szintén kötőhangzóval v. a nélkül. 5. A megfelelő 3. személyű birtokosrag mólyhangú szókon: <qn v. <an, magashanguakon: <an v. <ian, 6. A többes-számú birtok alakjai mélyhangú szókon : <qnémr <aném stb., magashanguakon: <Cáném, <Cidnem stb. az előbbi pontban jelzett alakhoz alkalmazkodva. Mélyhangú töve knél a birtokosragozás uralkodó alakja a khgV «posztó» szóval bemutatott minta. Szorosan ezt követik, pl. pöCs jegy, nöp leánykérő, pöt kebel | qtlam lépés, qsyés kulcs, ölem álom (glmém, ölmé), jqlém gyalom (jqlmém, jqlmé), ajuw ajtó (ajwém, ajwé) | khgru zsák (khgrkhém, khgrkhé), qnu fenyő (qnkhém, qnkhé). Ebből uyéqr róka: többes 2. sz. uysarnq (egyébként:. uysqré, uysqrqn). A magashangú ragozás alakjai csatlakoznak mélyhangú szókhoz a következőkben: 1. Az egy birtokú egyes 3. személyű birfcokosrag -i: vqntérq,t vidra: vq,ntérqti; vqntérqténa, vqntémtqn | majt (éjsz. vog. möjt) mese: majti; majténq, majtan || suj hang: sujim, sujin, suji; sujiu,. sujinq, sujqn || jurs sógor: jursi; jursiu, jurséné, jursán. 2. Az egy birtokú többes 2. személyű birtokosrag -né, -éné, -énné: sun szán: süné, sunü, sünné, sunqn \ var lúczfenyő (eJiKa):: vqré; vqrné, vqrqii || ös város: ösé; ösü, öséné, ösqn | sgs bolha: sgsé, sgséné, sgsqn j tara daru: tarkhé; tarkhéné, tarkhqn \ pqlts sógorasszony: pqltsé; pqltséné, pqltsan || ökhésém imádság: ökhésmém, ökhésémé; okhesémü, ökhééméné, ökhésmqn. 3. Az egy birtokú többes 3. személyű birtokosrag -an: q>§főiszín: qsé; qsénq, qsdn | jurs 1. 1. pont. — Jgyane rag -an alakú: gysal' réz: gysalé; gysal'énq, gysal'an J majt, pqlts 1. 1. és 2. pontok. 4. Összes alakjaikban magashangú szók módjára ragozódnak: gfif anya: gnyum, gnyi; gnfü, gnyuné, gfigdn, AT. gnkém, gnkén, gnki; gnkü, gnkéné, gnkdn \ gngél fatörzs : gngél'i; gngél'né, gngéldn \ jar-puytél matrácz: puytlém; puyjélné, puytlan \ vgu erő: vgum, vgun, vgwi; vgwü, vgéuné, vgwán. — Eredetileg magashangú szók: ui víz (éjsz. vog. vit, középlozvai ivüt') : ut'i,- uiéné, után | ür vér-