Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - VI. A tavdai nyelvjárás - 152

158 MUNKÁCSI BERNÁT. leányok, misdki( id. A kettős szám a tavdaiban általában hiányzik. Egykori léteztének gyér nyomai: kit'i »kettő» a jelzői kit' «két» alak mellett, melynek analógiájára mint a kondai és pelimi nyelvjárásokban itt is az önálló «egy» számnévre uki alak dívik, míg jelzői párja: u% | AT. voji harisnya (pár): v. ö. éjsz. vog. vaj rénbőrharisnya | mqnd a két heremony \-mqn az egyik h.; de : éömét «szemek», antét «szarvak» | ni-yumu «nő és férfi» (pl. nlyumu üyitél isté nő és férü együtt eljöttek). — A viszonossági duális képzője: -inéit, -inét (pl. jü-dwinéit nőtestvérek, jü-pünsit y.jü-pünét fiútestvérek), mely egyéb ragokat is fölvesz, pl. acc. jü-pünéitme. 2. Accusativu8. — Ragja határozott tárgy esetén-mi, -mé, pl. dm ti áumí sujálelilém én ezt a leányt szeretem (H BTV %h-ByniKy JIIOŐJIIO) | táutmí il-kharutlem a tüzet eloltom (oroHt norainy) | dl khqn tit'i mi.' ezt ne érintsd (:-)TO He TpOHb)! | k hűmmé katinél püstél a férfi megfogta kezénél (3a pyKy non-Maji'L). — Birtokosragok után az acc. jele, hol elmarad, hol ki van téve; ez utóbbi esetben a 3. személyű birtokosraghoz járulva alakja végmagánhangzó nélkül: -m; pl. sám tduti il-püllem a gyertya tüzét elfúvom [ tos-puném il-khurátlem szakálam leborotválom || dm onumi namtántil anyámat nevezgeti (szidja) | I 0-mimju-khunantel szemét behunyja (rjia3a aíMypHTi>) | a "/elém il-aitstél elvesztette eszét(c* yina comejiT>) \mqltq/ém ustil fogta fegyverét | khqlkháném vdtstáne népét hivta. 3. Locativus. — Ragja: -tq, td, té, vagya vég-magánhangzó lekoptával -t, pl.jartd helyen (Ha MÍCTÍ) | l'antd úton, sojtd erdőbea matii mezőn | (Ha namHt) | tdutté tűzben | ti md-ut't ezen a vidéken. — Állapothatározói használatára példák: tqut tdutréité il-mkhujus a bőr a tűz hőségében (Ha atapy) megperzselődött | lan-eumt khuji hideglelésben (tdk. «jégbetegségben», BT. ropH'iKt) fekszik | dm khurtim khqtélét sairan-ghqrg sös az én gyolcsom a esetben. — Egyeznek a vogulban és magyarban egyébféle tőváltozások is: vog. ülém : ülmém = magy. álom és álmom, tavdai jqlém : jqlmém magyarul: gyalom : gyalmom, kondai kepéi ruhaelő : képlém magyar megfelelői: kebel: keblem. Ugyanez alapon fejtendők meg a hamu: hamvas (e h. hamuvas), tetii: tetves (e h. tetiives) tőváltozások is; v. ö. tavdai iáyém: ta/mém. — Az, hogy a tavdaiban aci «nagyatya» mellett a birtokosragos alakok dcém, dcén, aci (s nem dcim, dcin, acit) csak olyan eset, mint midőn a magyarban apa, anya nomin. mellett a 3. sz. birtokosalak apja, anyja (nem apája, anyája) ; míg az öcs: öesé-m alakok viszonylása a vog. ynm «férfi» : yumiin, yumitá (e h. *yumém, *yumá) tőviszonylásokra emlékeztet.