Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szinnyei József: Labialis illeszkedés a cseremiszben 143

150 SZINNYEI JÓZSEF. küse zseb; üstel asztal. De ezeknek a száma nem nagy, s hozzá még némelyiküknek olyan változata is előfordul, a melyben a hangzók egyfajtájúak, pl. cserS. önde és inde már; övért- ésübürt- örül; üngse és ünsö békés, csendes; pörem szegély és pörömd- beszegélyez ; vüdel- begöngyöl, fölteker és vüdüh(en) hadarva. Hogy a labiális illeszkedést, úgy a mint ma megvan a cserS. és cserO.-ban, régibb, teljesebb illeszkedés maradványának tekintsük-e, mely a cserM.-ból teljesen kiveszett, vagy pedig újabb fejlődésnek, a melyben az utóbbi nyelvjárás nem volt részes: oly kérdés, a melynek vizsgálásánál nyelvemlékek híján csak a nyelvjárások és a legközelebbi rokon nyelvek egybevetésére vagyunk utalva* Ezen egybevetés a következő eredményt adja: 1. A cserM. az illabiális hangzókat kedveli, a másik két nyelvjárás ellenben a labiálisokat, pl. M. jalláb S. jol 0. jol « siser tej i süéer « é'ór « eder, idir leány « üdür « üder « vir vér « vür « $wr « kidárt- mennydörög « küdürt« kiidert« kirtne vas « kürttíö « kürtnö « vit, vid víz « vüt « (3 üt <( vilá kancza « váló « 3iil!ö. 2. A nyelvjárásoknak ezen külömböző hajlandósága abban is nyilvánul, hogy a cserM. a jövevényszók illabiális hangzóit megtartja, a másik kettő pedig többnyire labiális hangzókat ejt helyettük, pl. csuv. inde (tat. imdi) már cserM. inde

S. önde 0. — « yié kard « kise, kiza kés « küzö « kiiéö tat. kisten szíjon függő « kesten furkós « kösten « [kestenj ólomgolyó bot, furkó 3. Abban is, hogy a cserM. a jövevényszók labiális hangzói helyett többnyire illabiálisokat ejt, mig a másik két nyelvjárás megtartja őket, pl. csuv. cserS. cserM. küdü kütö kitö nyáj. küdük (tat. kücük) kütük, kücük kitek, kitik rövid. küber (tat. köbiir) küvdr r

O. küSar] kiber

híd. püdün (ktör. bütan) pütün pitén egész, ép. sür süréer-, sir-, sir- ken, mázol.