Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Simonyi Zsigmond: Szókombinálás és szóképzés 129

SZÓKOMBINÁLÁS ÉS SZÓKÉPZÉS. 139 magyarázhatjuk, mert így ejtették ezelőtt az evet nevét. Az említett mony ed asszony is valószínűleg monyét asszony volt előbb, s az evetkéhez hasonló menetke alak is van a népnyelvben (Nyr. IV. 522).

1) , \ .^vj VII. Legfontosabb -esetek azok, melyekben egy-egy ilyen szóvég] valósággal képzővé válik, úgyhogy a meglevő szó mellé egy-két új, rokonértelmű szót alkotunk vele. Matkó István ellenfelét, Sámbárt, csalmárnak nevezi s ehbezi a tréfás szóhoz a képzőt alig vehette máshonnan, mint a kalmárból. (Az Erdy-codex szilemér-i ír ^szülemény' értelmében, de ezt nem tudom megmagyarázni.) — Szatmárban a husángot csapáng-, nak is hívják (Tsz.). — A lágy ék bizonyosan az ágyék mintájára^ keletkezett.2

) A nemzet, fajzat, rajzát főnevek szabályos képzések a nemz, fajzik, rajzik igékből; de már az egész -zat van képzőül alkalmazva ebben: magzat (vö. «szoptatta a magjáU a juh Nyr. VII. 37., továbbá magló disznó, kancza). — így lett a boltozat és tetőzet *) Az ormánsági hókács a vele egyértékü forgács szó végét vette át (Nyr. III. 182); alaprésze halk , forgács' Tsz. — Göcs-bö\ «göcsört, a csoport hasonlatára* Vass J. MNyszet. V. 153. Vö. csekörtes: bütykös Tsz. és Heltainál hoportos (olv. hoportyos ?). — Pocsolya = pöcs -j- mocsolya Komb. szóalk. 23. — Szeprente == szépre 4- samwnta ? — Sindeve'sz = sindik -f- csenevész, (vö. csendevesz); csökevész = csokik 4- csenevész-; sanyavesz ss sanyarog 4-csenevész- ? (1. Tsz., Vadr. 494. CzF. csenevész). -*• Ideintén NySz. =s idein +'. eleintén. • Néha az ilyen átragadt szóvég kiszorítja a megvolt képzőt: Egykor-ú, h. egykor-ású: aequalis (Márton lat. szót., máshol egykordcsií), mert egyívású. — Alamuszi = alamár + aluszi ? — Alamuszta ss alamuszi + lusta ? (vö. alamusta Dug: Pb. II. 221. vö. szunyáta, szuszmata). — Dobár = dobos;, potrohos Tsz. 4- szikár (v. czingár, ösztövér stb., vö. kövér). Vö. dobasz ss dobos -f korpás* (mn. NySz.) ? 2)

(jrödörcsös: sokgödrös Háromsz. MNyszet. VI. 328. képzője a hoporcsosból való. — Gyürökre mentek (Pet.-társ. Lapja II. 204) = neki -gyűrkőzve birokra mentek. — Lapitus: lapított lepény Nyr. X. 192. vö.; piritus: pirított kenyér. — Nyalfaság Zvonarics NySz. vö. csalfaság (vp., nyaláncsi Nyr. XIX. 76. e h. nyalánk: kíváncsi). -— Únatság Dayka (Aigner kiad. 77): vö. mulatság. (így mondta kis lányom négyéves korában: Most gyün valami hallatság ss mulatságos hallani-való).