Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Kisebb közlések - Goldziher Ignácz: Kőrösi Csoma hagyatéka 34

34 HALÁSZIGNÁCZ. A szamojéd alapszó kun-. A kuagunu tanúsága szerint azonban még az n is képzőelemnek mutatkozik és a valódi tő ku és talán még egy hangelem, nevezetesen v vagy egy magánhangzó* mint az ugor alapszóban. Közös uráli tőnek ka-t vehetünk föl. — A JurákS. na-da, na-hana alakokat szintén idesorozom. A szamojédban szó közepén igen gyakori az n : k változás és nyoma van, hogy szó elején is előfordul e változás, még pedig épen a -TurS.-ban (v. ö. 13. KamS. khinzi- = JurS, nánsa- urinare). A JurS. a is rendesen megfelel a többi dialektusok u, o magánhangzójának. 29. Ugor kéve (magy. kő, köve; finn kivé-, vog. keu osztjkevi stb.) MUSz. 40. Szám. Jur. hői, hoi hügel. KamS. káva' kleiner hügel. OS. ke, ke, ki berg, hügel. A szamojéd nyelvekcen pae, pö, phi, fu stb. alakokat találjuk a «kő» fogalmának kifejezésére. Ezzel azonban nem egyezhetik meg az ugor alapszó, mivel szó elején p : k hangcserét bajos volna fölvennünk. Ez a hangváltozás ugyanis sem magában a szamojédségben, sem mint szám.-ugor hangmegfelelés sehol sem fordul elő. — Az azonban nem tartozik a ritkaságok közé, hogy kő-féle jelentés dombbá vagy heggyé fejlődött (v. ö. ném. stein, mely akárhányszor fordul elő felsen, hügel jelentésben). Ennek alapján tekintem az ugor kevs megfelelőjének a szám. «hügel, berg» jelentésű ke, káva stb. szavakat. HALÁSZ IGNÁCZ. Körösi Csorna hagyatéka. «Egy magyar ezredes, Bersenerzey (sic) Calcuttába érkezett azon szándékkal, hogy tovább folytassa Körösi Csorna kutatásait a magyar és tibeti nyelv rokonsága körül. Az ázsiai társaságnak nemcsak pátrfogását szorgalmazza, hanem anyagi segélyre is igényt tart tőle ; ez igényét arra alapítja, bogy Körösi Csorna hagyományt rendelt az említett társaságnak. Az ázsiai társaság tőle telhetőleg kész az ezredesnek a magyar és tibeti nyelvek rokonságára irányuló kutatásait megkönnyíteni, de pénzzel nem segítheti. A társaság soha egy rúpiát nem vett föl néhai Csorna hátrahagyott vagyonából, ámbár valósággal egyedüli örököséül ismertetett el. A végrendelet alakja és aláírása ellen felmerült ellenvetés megakadályozta a Társaságot abban, hogy a hagyatékot átvegye; a pénzek a főkormányzó pénztárában vannak. Néhány évvel ezelőtt az elhunyt rokonainak nevében a londoni osztrák követség bejelentette azoknak igényét a hagyatékra; de a bizonyítékok hiányossága miatt nem lehetett az igénynek eleget tenni». (Az Indián Mail-bői idézi a Eevue orientale et algérienne Párizs-1852. III. k. 265. lap.) Közli GOLDZIHER IűNÁCZ.