Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)
Értekezések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktanához. - A névragozás 241
254 BÜDENZ JÓZSEF. -nel, lat. -ne (v. ö.jolel, jole): az utóbbi a vogB.-ban elkopva, csak •n (vö. vogB. par vissza = vogK. pari). 10. Az oszt.-ban az s lativ vógrag alkalmasint a finn -fcs-nek felel meg; eszerint & jogos ím lativ alakok a finn <itse (eh. i-kse) végű prolativussal állithatók egybe. A vogul hoz pótlás: v o g K. lativ <i mellett még <ag ; Ulenag élővé, cakenag sóssá, yurum yotelag három napig. | Vö. vogB. tajleg «teli» (rakni, tenni, pl. tajleg piném finnül «panen táyteen»). Magyar. — A) Locativus-osztály. 1. Locativus: benne-m, -d — eh. belne-m (meg névutó: -ban, -ben illetőleg -bann, -benn) \ honn (itt-h., otthonn) e h. *hozno v. *holno (vö. haza a lativ osztályban, meg finn kotona azaz kodona1 ) | fönn (fölnöifö—föl) \ hun1 ) (*hulno- vö. hol és holt, pl. seholt, sehult) | kinn, künn (*kil-ne), lenn (*lelne : vö. lelebb). Pestén, koron. 2. Szorositott locativus (fölszinre vonatkozással — superlativus; egyszersmind instructivus ós modalis, úgy mint a finn «adessivu8») -n (-nn), illetőleg <.on, én, ön, pl. lovon, kövön {t6\Jt lova-t, köve-t), úton (úta-t), vizén, vizön (vize-t), házon (háza-t) || NB. kézön (keze-t), nyáron (nyara-t), télén (tele-t) || nagyon, szépen || szárazon, világosan; de így is: világoson. NB. -n/i-vel a Debr. Gramm. 1795, 135. 1. (szintiígy: -bann, bann, a minek láthatólag jó oka van): házonn, földönn stb., hibásonn, örökösönn, egyenesenn, tisztánn. | Most is, pl. Somogyban óronn esik (Nyr. III. 318.) mezénn, utonn (ib.) égénn a csillag, fődönn a fűszál (ib. 90.) 3. Locativus -tt (-t) : alatt (alatta-m), mellett ("mellette-m) \ között (közt), mögött, kort, helyett (helyt: mihelyt), Fehérvárait, -várott, -várt, Pécsett \ álmottam («álmomban* Sziki.), legéntem (v. legéntembe), leántam, d (= 1. koromban) | ifjattá in juventute sua MA.2 ) NB. ott és ottan | itt és itten. NB. alattomban (*alatton-ban) «clanculum, occulte» (a. maró eb, a. czirkáló MA). | egyetemben (-ten-ben) «simul, una» (Münch. cod. egyembe). x) Lehet bár l : n változás. [Későbbi bej.] 2) {Az utóbbi három példa később bekerítve.]
