Nyelvtudományi Közlemények 22. kötet (1890)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások szóragozása (mutatványokkal) - II. Közép-lozvai nyelvjárás 1

1G A VOGUL NYELVJÁRÁSOK. vagy dm poqltémt mellettem, nau-peltént v. n. poaltént melletted, tdupoqltdt mellette stb. | il-poqlt, jüi-poqlt 1. fentebb. mas -ig, pl. taXé/d-mqs a csúcsáig. l'átt ellen, szembe, pl. khqtél-íál't a nappal szemben. Igekötői alkalmazása van pl. e mondatban: tdwám lált-kivoqlépilém szembemegyek vele. b) Időhatározók. Névmási alapszóból valók: t'il ezután, ez időtől fogva, ű-mqé eddig | tönt azután | t'a%él, iayjldn később, azután (noan-fe); v. ö. éjsz. vog. tájé'/ id. || khun mikor, khuí-khun bármikor, khunté, khunqlté valamikor (pl. tdu khunté v. khunqlté üt öls QHT> Kor,n;a-HHÖy^L 3^,tcL ŐHJH)); at-khun soha || khwqnqtél egykor, jövőben, később (nodii; pl. dn maitép ilém unlau, khicanatél aserém inti most meleg idő jár, később hideg lesz, khivqnqtél khqls dkwi jel-khqli, kit nat at öli egykor v. idővel úgyis meghal az ember, két életkort nem él); v. ö. éjsz. vog. yqnal || moio-khqtél tegnap; v. ö. éjsz. vog. möl-ti minap || di-mdnt, di-mdntdn, dm-m'int most, jelenleg; imént, v. ö. éjsz. vog. aú-mönt imént, előbb | mdntd, m'intél igei alakokkal összekötve: «közben, vlminek lefolyása alatta, pl. töméV-oqnkhwmé khinnentilém mdntd a mint, v. mialatt a jávortehénhez lopózkodom (Koryi;a a KT» MaTKfc no^Kpa^HBaiocB. Tqulén Pqskér ).), telpajoqnkhép mdntén soqt artd minné mdntéi újhold idejebeli hét idejének lefolyása alatt» (Luop-tit j.). Idő t jelentő alapszókból származott határozók: t'é-éit, t'é-sitdn ekkor, ebben az időben, td-sit akkor, ákw'-mdt sit valamikor, egyszer, khwql-sit reggeli időben ; khqtél kitd-éi, khürém-éi khuji körülbelöl két-három napig (^Ha 2—3) fekszik, joqnkhép-si egy hónapon át, sqat-si egy hétig*) | oqrém «idő» : pom ilélén' oqrémté szénahordás idején, dkio'-oqrémté egy időben; mdt oqrémté jermilén, vöyáln *) A si mint az éjsz. vog. kém az időn kívül (pl. mata-kémt qleuw einige z eit lében wir hier) minőséget is jelez, pl. dm-si khum magamféle férfi, dm éiim poj, tdu éidt p. olyan gazdag mint én, mint te (TaKL őoraTbifi, KÜKL H) ; dkw' sikwél joqmi egyformán egyenlő lépésekkel halad; v. ö. éjsz. vog. am-kémém/um magamféle férfi. Úgy látszik a vog. si egybetartozik etymologice a mordvin Si, ci «nap» szóval s a magy. -ség képzővel (v. ö. mai napság, mostanság) .