Nyelvtudományi Közlemények 21. kötet (1887)

Ismertetések és birálatok - Munkácsi B.: Weske Mihály: A cseremisz nyelv dialektusairól (oroszul). 477

480 ISMERTETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK. mos esetben meggyőződni votják szótárom szerkesztése alkalmával. Mindamellett azt hiszem, túllő Weske a czélon, midőn Wied. szótárának ily féle följegyzéseit is, mint: min ón, nilit négy, vizit öt, támdam benneteket, aíada atyátok, melyek helyett ő mén, nélét, vézét, tamddm, dt'ddá alakokat hallott — egyszerűen gondatlan följegyzésnek tekinti. A Wied.-féle alakokat igazolják Eeguly és Castrén is s egyáltalában a hangbeli eltérés oly csekély fokú a kifogásolt és tapasztalt adatok közt, hogy azt még egyazon nyelvjáráson belül is meg lehet engedni. Mindenesetre igen merész Weskónek azon megjegyzése, hogy a hegyi cseremiszség nagy területén aszók kiejtése mindenütt változatlanul egyforma (nponsHO-iiieme CJIOBT. Ha ropHOÜ cTopoHii Be3A* opo H Toace47.1.) s hogy a külömbözö forrásokban található eltérő feljegyzések, csak a hangok hibás felfogásának eredményei. Óvatos nyelvész nem ítélhet ily általánosságban s ily apodictice, különösen ha csak pár hónapig s egy-két helyen néhány személlyel érintkezett a nyelv megfigyelése czéljából. — Művének függelékében Weske egy kis statistikai kimutatást nyújt a cseremiszek létszámáról és a külömbözö kerületekben való megoszlásukról. Összes számuk körülbelől 300,000, tehát a mordvák után — kiknek száma közel egy millióra rúg — ők a legnépesebb faj a keleti ugorságban. A harmadik helyen szám tekintetében állanak a votjákok, kik Florinszkijnek 1874-ben adott kimutatása szerint 251,000-en vannak. MUNKÁCSI BERNÁT.