Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 401

48. §. PEONOMINALIS NÉVSZÓKÉPZÉS. 46 í névmással mint előszóval: cserS. menare (menar, munara), M-maner mennyi (mo, ma «mi»); tunare annyi, tinare ennyi || mord. M. mezara, E. mezaro, znaro mennyi; tenara, teríara ennyi, senara, seríara annyi; a mordE. znaro e h. meznaro, azt mutatja, hogy mezaro, mezara is előző meznaro-ből való, azaz a cser. ?íar e-vel egyező naro, nara utószava van; — megjegyzendő, hogy a cserM.­ben is van mazara, mazar «mennyi*, hű mása a mord. mezara­nak, s egyszersmind nyoma a mord. meze-hez hasonló máza kérdő névmástőnek (v. ö. cserM. mada, s hogy vit «öt» mellett van víz alak: vizemise ötöd, vizlu ötven). 2. Jobban összeforrt alakúak: vog. taml'e olyan, talis (t. kuni): tá az | kuml'e milyen, qualis (egyszersmind adv. «hogyan, quomodo»); vogK. timü ilyen, olyan (t. amelel ilyen móddal, ily módon), és yiunle (adv. «hogyan») || o s z 11 r t. tament olyan, üment ilyen || zürj. secöm olyan, tacöm ilyen (si és ta), kucöm milyen (ko) | votj. soce (so); tace v. eée (zürjP. ecem) ilyen; kece, kice mi­lyen || mord. kodama, E. kodamo milyen (más a kod'ama, E. kon­damo -hoz hasonló, -féle; meg: -ként, gyanánt): ko \ stama, E-isiamo olyan : sá, se | M. t'aftama ilyen : tii || lapp: S. taggar ilyen, olyan; tuoggar olyan, maggar milyen; lpF. daggar, duoggar, mag­gar || m a g y a r : oüyan (solcher wie der), Hlyen (solcher wie dieser); millyen wie beschaffen, qualis, hollyan id. (a ho névmástőtől; csak tájdivatos); — tájnyelvi változatok: ollan, olyan, ojan, o'an stb.; — rövidült végű alakok: olly, illy, milly (melly). — Jegyzet. Az. ollyan, ollan stb. alakok utórésze úgy látszik a második Z-len kez­dődik, a melyhez a névmás végconsonansa is alkalmazkodott vagyis ollan e h. oz-lan, vagy épen még od-lan,- utórészére nézve utalni lehet az oszt. lam- (vagy akár lan)-m ezekben: muj-lamba milyen («mi-lam-ú v. lan-ú»), pa-lamba másféle (más- lam-ú). —­A még hosszabb -tán, -tén végű alak pedig: ollyatán v. ollyatén, Hlyeién, jóformán már a kész ollyan-oii alapszik : ollyan-tén, -tán : lehet hogy az új végrész ugyancsak a vog. tajl-nok megfelelő -tol, -tel, eredetibb tél «plenum, totum», mely a fiatal-b&n. van meg (1. fent 32. §., 2. jegyzet).

Next

/
Thumbnails
Contents