Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 401

48. §. PKONOMINALIS NÉVSZÓKÉPZÉS. 455 48. §. Pronominalis névszóképzés. Az ugor nyelvekbeli névmástők részint egytaguak, vocalison végződök, részint kéttaguak, s ritkán többtaguak, a melyek látnivalólag az előbbi rövidebb alaptőktől denominalis képzéssel származtak. A képzés értéke az egyes nyelvek tudatában jobbadán elhomályosult, már csak annál fogva is, hogy többnyire a képzett tők rendes használatuak, míg az egyszerű alaptők gyakran csak megmerevedett ragos alakokban (adverbiumokban) rejlenek: pl. a magy. az (azo) kéttagú mutató tő nem jelent mást mint az ott («dort»)-beli o; mord. tona «az» : to (toso ott) stb. Ezért csak általában, a névmás rendeltetéséhez képest, lehet a névmási képzők eredeti értékét nyomatékosítónak, intensiv-félónek vagy pedig egyedítőleg kiemelőnek fölvennünk, kivéve a hol határozottabb jelentési momentumnak elhomályosulása constatálható (pl. a m. mely «qui», eredetileg «qualis»-t, azaz «mi-nemű»-t jelentett). A nyomatékosítás értékére az is mutat, hogy jelesen a mutató névmásoknál tőismétlés is fordul elé, meg elüljáró figyelem-ébresztő szók, interjectiók gyanánt használva, a névmástővel összeragadnak (pl. a finnVp. netse «ez, imez» nem más mint nWet se «látod ez»). 1. Pronominalis -m, -fi képző. a) TYb: Finn: -ma, -ma ezekben: tárna «dieser» (csak nominativusban és egyes-sz. genitivusban: S. tárná, tamdn, a többi casusokban td: tata, tássd stb.; plur. nom., tó-vel váltakozó nasalisos na tőtől: ndmd, námd-t, de part. nditd, iness. ndissd stb.) = finnE. téma 3. személynévmásúl «er, sie, es», pl. nemad; K. tdma, plur. ndmd (part. tddd, ndida) || ugyanilyen mutató névmástő, még pedig a mélyhangú párjával, alap p-ban: IpF. da-t (ez) meg duo-t, do-t (az) nom. alak mellett: dam, duóm, dom mint genitivus teljesebb dama-n, duomo-n alakra utal (dam = f. tamdn) || osztják: két mutató névmás: Irt. torna, tom jener (tom-pelgenaauf der anderen seite); téma, tem dieser (v. ö. togoi dorthin, totta dórt, tette hier) | B. tömi, tom jener (tomenen jené beidé); tami, tam dieser (= f. tárna). FinnK. Vp. kudama «welcher» : hu interrog. relat. névmás: kuda-ma, kettős képzővel (K. még -ise-vel: kudamaze, nom. -mane ; Vp. nom. kudam); szintilyen a finnS.-ben : muutama alius quidam, nonnullus, quidam (muu alius: e h. muu-da-ma).