Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 401

42. §. DIM. KÉPZÉS ALKALM. : 2. NOM. POSSESSORIS. 427 Lapp: <űj (<oj, néha <i) nom. possessoris melléknévképző; jelző alakban <ajes (lpF.-ben összevonva <as) : pl. IpS. olkaj, olkajes breitschulterigj vállas (olke) \ taktaj, takiajes beinig, knochig (takte), F. daktaj, daktas (dakte, dafte) \ paroj, -ojes fluctuosus (paro uncia), F. barroj, barros (barro) \ kuelajes, f. guollaj, guollas fischreich (kuele, guolle) \ tollajes, F. dollaj, dollas feurig (tolla, dolla) | F. lastaj, lasti (lastas, lastis) blattreich, bebláttert (lastaj | F. suovvaj, suvvi rauchig (suovvaj | nalbmaj grossmáulig (nalbmej | stb.— Alakra nézve összevethető: IpS. assaj, issaj (assajes, assas) «dick», lpE. asoj, a melyet Lönnrot a f. iso (isoi)-\al állított egybe; v. ö. a finn <o (oj) dim. alakot. így érthető, hogy IpS.-ben <ajes mellett még Kos is találkozik: juolkajes,juolkos celer pedibus (juolke); jagnajes, jdgfios glacie obductus (jágna). Finn. Az -jse (e h. -kse) dim. és nom. poss, képzéstől nem látszik nagyon külömbözőnek az -/m-féle nom. possessoris képzés : pl. finnS. tehoisa vigens, efficax (teho vigor, efficacia) | etuisa vorteilhaft, vorzüglich (etu) \ iloisa fröhlich, freudig (ilo) \ aaltoisa fluctuosus (aalto) \ hupaisa jucundus || kotoisa (kotoisalla in der heimat, zu hause: koto) \pakoisa (pakoisalla auf der flucht: pako). Már így is: tehosa, etusa stb., de az i-elemet mutatja még a finnK.: elosa vermögend, vagyonos (elo), vihmaéa regnerisch (vihma) ; finnE.-ben csak -sa : ilusa (nom. ilus) schön = iloisa \ mágusa schmackhaft (= makuisa). De külömböznek ezek mégis az által, hogy a finnE.-ben a -sa-beli s helyett nincs -ts s hogy nincs meg a -nen-fé\e nominativus, mely az -jse (-kse) alakkal kapcsolatban áll. Tekintve hogy két hasonló ilyen szót, t. i. kuuluisa berühmt, joutuisa «eilig, schnell», -jasa (-iasaj-féle nomen verbale-nak lehet fölfogni (kuulu- audiri, joutu- properare: e h. kuulujasa, joutujasa, s ezt a fontosnak érzett u miatt csak így lehetett rövidíteni: kuulujsa, joutujsa) — a fentebbieket szintén -j~\rsa alakból tartom magyarázhatóknak, a -j-ben az eredetileg dim. képzőt ismervén föl; v. ö. lapp <aj mellett: <ajes. C) A -k dim. képző (39. §.). Lapp. Többször a IpS. mintsem lpF.-ben nom. possessoris képzőül: -Jc, lpF. -g (v. ö. szintígy dim. értékkel: S. piádnak, F. bdndg = f. penikka): IpS. panak, F. banag dentatus (bastelis-b. élesfogú): pane, badne dens | peljak jó fülű, gut hörend; kukkes p.