Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. I. Igeképzés - 161

284 UGOR ALAKTAN, I. állandó i vocalisával [csak nemit- s nem nemt-] a finn nimittá [nimitá-] képzésre utal; lásd alább Sbj + t denom. képzőbokort). a) Példák az -l képzőre: vog. posiml- rauchen, füstölögni (L. pqsmlayt-, refl. továbbképzéssel): posim, pqsm füst | kqntl- (és kqntlayt-) krieg führen, hadakozni (K.yontlayt-) : kqnt, yont krieg, kriegerschar, had | kisl- mit dem reif spielen, reif werfen: kis reif, abroncs | miijl- zu gast sein, gastiren: muj-kum gast | pori- bewirten: pori, L. puor hochzeitsopfer | aperl- sich beeilen: aper (aper voari beeilt sich, tkp. «machta.») \tolmqyl- stehlen, BopoBCTBOBaTb, tolvajlani: tolmqy dieb, tolvaj | K. ampl- (inf. amplayv) schimpfen (tkp. «kutyázni»): amp mind | K. picel- fasten, böjtölni: pic böjt j yusl- (Ahl. hwél") dienen, szolgálni: yus} kus

diener, szolga. — osztB. pusnil- (pusníla-, pusnili-) rauchen, ráuchern (Ahl. püsint-J (= vog. posiml-) : puzin rauch | mojla- (fr. mojlili-) zu gast sein (vog. mujl-J: moj gastmahl, hochzeit (moj-yo gast) | mZili(Ahl. nisli-) angeln: niéi (nis, nisi) angel | velpasla- (és velpasta-Ahl.) jágerei treiben, wild fangen : velpas fang, jagdbeute | tolrnasla(Ahl. tolmasta-) dolmetschen, tolmácsolni; tolmas (tolmas) dolmetsch, TOJMa^t. b) Példák a -t képzőre: vog. entept- gürten (refl. enteptaytsich g.): entep gürtel | L. ol'pt- fárben : olp, ol'ep farbe | liyt- nageln, annageln: liy splitter (vogK. Máté 7, 4; oszt. lünk pflock, nagel) | eíimt-, L. ilmt- leimen: étim, ű'm leim J qntest- helfen : qntes hilfe, dienst J tqrqst- hindern : tqrqs hinderniss | potert- sprechen : poter rede j sorkilt- einschnitte machen, kerben: sqrkel einschnitt, kerbe j lillt- atmen: lili, HU seele (atem) || lestent- schleifen: lesten schleifstein | solvelt- salzen : solvel salz | sietent- einzáunen: sietn zaun | L. simt- zürnen: sim, sim herz (v. ö. cep^ue «herz» és «unwille, zorn») | qult- anfangen, HammaTB: qul ende, anfang, vorderes. — osztB. antipta- gürten (vog. entept-) : antip gürtel | ölipt- fárben (öliptim gefárbt): ölip farbe | lunkta- annageln : lünk nagel | ajjimt(Irt. ajemd-, S. ejemt-J leimen: ajjim, ajeni leim | ontasta- helfen t ontas | torasta- hindern: toras \ potart- sprechen; potar \ lalt- atmen, blasen : lil seele | kazit- (Ahl. kask-J schmerzen, krank sein (Irt. kezed*): káéi (kasi, ke$e) krankheit | tutikta- mit moos verstopfen : tünk | nört- mit hölzern belegen, hidalni: nör brücke. — Jegyzet. Osztlrt. esemd- saugen (esem mutterbrust), serend- worfeln (seren getreideschwinge), isend- mahlen (isen handmühle) t