Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

IDEGÉN ELEMEK A VOTJÁK Nl'ELVBEN. 145 kir- (t. ker-, oszm. gir-) ,eingehen' ige származéka. — cser. kerek akár-: kerek-kö akárki, kerek-kudo akármelyik, k.-kusto akárhol; vogK. kare% kell (NyK. IX, 42). 599. keskentek unerwartet, plötzlich. — t. kisakteti egyszerre, hirtelen; ab]ativusa a köztörök kes- (t. kis-, csuv. kas-) ,vágni, metszeni' igétől származó t. kisák (rész, adag) szónak. A votják ezt még a maga -tek fosztó ragjával toldotta meg. 600. köjön als, wie. — t. köjö: telsez k. némán, sul k. azon módon, jáseren k. titkon, kara k. cikkan megfeketedett; alapszava t. köj mód, minőség, szerkezet; dallam, széphangzat. 601. káré, köre, kure wegen (c. állat.).-—t. küre -nézve, -hoz, -képest, -ért, miatt: tluranya k. születésénél fogva; oszm. göre gemáss, nach, zu folge, entsprechend, wie, gleichwie: gőz g. nach augenschein, sichtlich, bana g. meiner ansicht nach Zenk.; alapszava a köztör. kör- (t. kiir) ,sehen' ige. 602. otor immer. — t. otoro immer besser, immer mehr; otorodan otoro id. 603. tek müssig, unbescháftigt, schweigend; nur, aber, t. ulini schweigen, verstummen. — t. ük nur so, umsonst; nur alléin, nur dass..., aber, t. tor- müssig sein; oszm. tek einzeln, alléin; ruhig, still, Zenk.; csag. tik, azerb. tek einzeln, alléin; nur so etc. Budag. I, 417; alt. tek, tegin umsonst, vergeblich. (3) Arab és perzsa eredetű török riszonyszók. 604. agár aber, nun (váltana marté ... törli hala kulon legem. Agár váltana mart iúmar killis orcemte lasal-ke rayatligin idono vilem: az ősemberre sokféle nyomorúságos halált küldött. De hogyha az ősember isten szavától el nem térő lesz, örömben fog élni Nacs. 56; áksej suretli jibirtini kosem; agár kin-no-kin soli iiz-ke jibirti gur puske kustiékoz : a király parancsolá imádni a kér pet, de a ki csak nem imádja, kemenczébe fog vetődni Nacs. 26). — per.-oszm. S*\ egér, oszm. ejer wenn, egér — egér entweder — oder Zenk.; t. agár ha, hogyha. 605. ali jetzt. — ar.-oszm. ^fl&. hálen, vulg. hala gegenwártig, jetzt eben (Zenk.) a JU&. tőtől, mely kai alakban is megvan a votjákban; t. ále még, most. 606. kai, kálik eben, jetzt, sogleich, kal'-gine soeben erst; — eredetére nézve azonos az ali szóval, csakhogy a közvetítő nyelv NYELVTUD. KÖZLF.MKNYEK. XVIII. 1^'