Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)
Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35
126 MUNKÁCSI BEBNÁT. 456. ajip, ajep sermid; sermidig, strafbar, ajipti- heschuldigen, anklagen, ajiptiúk- sich anklagen, gestehen, busse tun. — ar.-oszm. ^^K£. 'aib alles dessen man sich zu schámen hat; fehler, gebrechen, schande, schmach Zenk.; t. ajib, ajip hiba, vétek; yajib id.; kirg. ajb id. Budag. I, 769; kun : ayp: aypsiz sine macula Cod. cum. 189 ; csuv. ajip id. — erdei cser. aip Zol. 2. 457. akir ,végső, végtére' (ton soe kuriaskod-dir akir = t. sin kurlij toryan-sin akiri Üg. 22.). — ar.-oszm. ys»\ ayir das ehde, schluss; der letzte Zenk.; t. akri, akiri utolsó, végső ; csuv. agir der letzte; ujg. ayir schliesslich Kud. 259. 458. amal üst, klugheit; verblümte rede, gleichniss, amalo üstig, schlau. — ar.-oszm. J^x. 'atnel, plur. Jl^f a'mal das handeln, tun, machen, wirken; handlung, tatigkeit, handlungsweise; verwaltung Zenk.; t. amal mód, eszköz, ravaszság; csag. emel amt, würde Stud.; kún : am'l: amllar opera (plur.) Cod. cum. 201 ; csuv. amal hülfsmittel, arznei, gift; kirg. amal hülfsmittel Zol. 4.— vogK.amel: amelin gondos, bölcs; álnok (NyK. X. 262); osztj. omol eszköz, csuda (NyK. XI, 23). Érdekesek az e szóban mutatkozó értelem-változások; alapjelentése voltaképen ,cselekedet', ebből átvitelesen keletkezett ,ügyes cselekedet, ügyesség'. Az ,ügyesség' nagyobb foka a ,csudatavés, csuda'; megszorítva e fogalmat, ,a roszban való ügyesség' körére, lesz belőle ,ravaszság', ellenkező értelmű, t. i. ,a jóban, hasznosban való ügyesség'-féle megszorítással keletkezett ismét egy részről ,okosság', másrészről ,segítség, segítő eszköz, orvosság', sőt az utóbbi útján ,méreg' jelentése is. 459. arak, araki, araka brantwein. — ar.-oszm. ,**£• , («2i*ft arak, araki, oszm. ráki schweiss; ausgepresster saft, destillirtes oder gebranntes wasser, branntwein Zenk.; t. araki pálinka, mindenféle szesz; kirg. arak, araki branntwein Budag. I, 23,761; alt. araki, araga wein; kojb. araga, kar. araha brantwein; csuv. arak, arak wein, branntwein, araka, erege (NyK. III, 403); jak. ariyi ein berauschendes getránk, brantwein, wein | mong. ariki bsantwein, jeder berausebende saft Schmidt 14; burját arke,arkje, árki, araki, arayi, araye. brantwein, kumys Castr.; tunguz araki id. — cser. araka pálinka, bor. — Az oroszban is: apaKT. arak, brantwein ; aparai kumys. 460. aram : aramé pot- umkommen, zugrunde gehen. — ár.oszm. Jy&. harcim (tő ( * r s>.) gesetzlich verboten, ungesetzlich; als
