Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

m MUNKÁCSI BEKNÁT. (kopéka)' ebben: sot-langa, sát-lin egy rubel (=100 evet); v. ö. cser. ur ,evet; kopéka£

.— E szót átvette az orosz is: ^eHi.rn (plur.) igeid', ^eHbra kupfermünze zu 2 kopeken. 437. tes, tis kern, korn, saatkorn. — t. töi mag, szem (csontárgyümölcs magva); tis id. Budag. I, 395; csuv. tüs iá.; kojb.kar. tus; tüstuy, tustiy kernig. — zürj. tus korn, kern; tropfen; wachholderbeere. 438. tubilgi ,bajnóczacserje' ('raBOJio>KKa Gavr. NyK. XVII, 270). — baskir tobulgi, tobulga, tabuiga egy vékony, alacsony és vörös héjú fanem, melyből a rutének nyilat csinálnak (NyK. XVII, 377); t. tabulya, tabulka, tubulyi spierstrauch (TaBOaoftHHirb); csag. tabulgu, tabuiga id. Budag. I, 329; tobolgu eine art baum Stu<L; tabuiga species arboris, cuius ramis, seu bacillis utuntur ad provocandam urinam equis Meninski (Zenk.); alt. tabilgi spierstrauch; csuv. tibiiga id. Az oroszban is: TaBOJira ,spierstrauch'. 439. tuktaci brautwerber, teklasi freiwerberin. — csuv. tu%lac gegenseitige anrede der schwiegermütter (mannes- und frauenmutter) Zol. 141. — cser. tuklace a házasok szüleinek kölcsönös megszólítása (NyK. IV, 393). 440. tus, tüs bild, antlitz, gestalt; zeichen, grabmal; tusjigestaltet sein, so tusjem so (akkép). — t. tös alak, szín; csuv. tüs ansehen, ansehen, farbe; t., csag. tüs id. Budag. 1,393. 441. tus rinne, trog, tránke, kasten; ,csésze' Gavr. | tuslu geschirr, gefáss | tusti, t'úéti napf, schale, tasse (zürj. tasti, tasti, tas id.). — Y. ö. ezekre nézve csag. tostakan ein gefáss zur transportirung des kumis; schale, becher Stud.; kirg. tostagan gefáss zum schöpfen des kumis Budag. I, 394 | alt. tozok körbchen aus birkenrinde (ettől tos birkenrinde) | bask. tözcilek lánglich-rundes gefáss von birkenrinde (ÓypaKt) Budag. I, 394. 442. tutígis pfau. — t. tuti-kos kajdács. 443. tuzon staub. — t. tuzan por; csag. tozan staub, pulver; weicher, steinloser boden Budag. I, 393; alapszava az oszm., azerb. toz ,staub, pulver' szó. 444. ubir : u.-sijem krampf, epilepsie (tkp. ,ubir- evés'). — t. ubir boszorkányság; fresser, vielfrass; hexe, böser geist (Budag. I, 108), ettől: t. up-, ub- elnyelni; csuv. vubur hexe, böser geist. 445. uko goldfaden, ukojal- mit gold sticken, ukoes mit gold gestickt. — t. uka paszománt; kirg. oka id. Budag. I, 144.