Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

IDEGEN ELEMEK A VOTJÁK NYELVBEN. m .426. saksi schutt, kehricht, unreinigkeit, unrein, saksimiunrein werden. — t. saksi csúnya, piszkos, tisztátalan. 427. sas riedgras, segge (carex). — t. saz morast, sumpf; segge, riedgras; oszm. saz schilfrohr, binsen Zenk. — niagy. sás. 428. sibaga loos. — t. sibaya sors; loos, teil, anteil Budag. I, 664; tob. sibaga id. u. o.; kirg. sibaga anteil von der speise u. o., sipa id. Zol. 109; csuv. síba teil, anteil. 429. sid, sid suppe, speise; s. nan speise; gastmal. — v. ö. csuv. sobit suppe; kirg. sabat sauere kamelmilch Budag. I, 674; subit id. Zol. 107. — zürj. sid, sid suppe, kohlsuppe. 430. sil'a geschirriemen. — csuv. cülük riemen oder schnur, womit die kummethaken zusammengebunden werden (cyiiOHb); t. cejlik-baui id. (bau = kötél) Zol. 106. 431. silan schilf. — csuv. silan schachtelhalm, equisetum hiernale; dornengebüsch (TepHOBEHirt). Tő szerint egybetartozónak látszik a votj. sü'o, siló jStrauch' szó is. 432. taga, taka: iz-t. widder, kec-t. ziegenbock. — csuv. taga hammel, schöps, widder; t. taka kos; kirg. teke ziegenbock, ziege Budag. I, 368; csag. tekke ziegenbock Stud.; oszm. teke, tikkeid. Zenk.; alt. teke wilde ziege (capra sibirica). — cser. taga, taga kos. Zenker e szót perzsa eredetűnek jelzi. 433. tapka münze, geldmünze. — t. tdpkd ezüst- vagy aranypénz, ezüstrubel. 434. tarakan schabe (blattá). — t. tarakan keleti csótán (blattá). 435. teVbugo ,gyeplő' (Boázva Gavr. NyK. XVII, 262). — csuv. tetgeba zügel, lenkseil; t. dilbegd, dilbügd, tilbügü fékszár, gyeplő ; szibériai tatár tilbiiga id. Budag. I, 373; bask. dilbuga ein frauenputz (schultergehánge mit kleinen silbermünzen) Budag. I, 580; kún telbuga funis ductorius Cod. cum. 229. 436. tenke, tanka münze, geldstűck. — t. tdnkci ezüst vagy aranypénz; ezüstrubel; csag. tenge eine münze Stud.; alt. tenke ; kirg. tengge id. Budag. I, 381 ; csuv. tengd id. | mong. tengge kunst, geschicklichkeit; eine münze, ein geldstűck Schmidt 239. — cser. tanga pénz; tenge (NyK. VI, 201). Alapszava a köztörök tejin, tin (alt. tin, kirg. tin, t. tejen, ujg. tejin Budag. I, 423; kojb. tin, kar. din, tin) ,evet' szó, mely lanki, lenki, tanga alakkal megvan az osztjákban is (NyK. XI, 69) = vog. lejn, Un, len ,evet' és ,pénz