Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

IDEGEN ELEMEK A VOTJÁK NYELVBEN. 119 junge des bárén, konanca der ochs im dritten jahre, konan das schaf im dritten jahre Budag. II, 95 | mong. yunan dreijahrig (masc), yunaf}in

id. (femin.) Schmidt. 202. 396. lauges, tanes, Tanes gefáss, kleiner eirner. — t. Idngiz kis veder; ©sw. langh eiínerchen. — cser. lengez, langis egy darab fából kivájt veder. 397. niajeg, májig stange, zaunstange, pfahl. •— t. maják útmutató oszlop (pfahl, sáule); csuv. maják stange (als zeichen aufgestellt); v. ö. csuv. maja ziel, zielscheibe. — zürj. majög stange, pfahl; maják leuchtturm, wegzeichen. — orosz; MaaK'B id. 398. mamik ílaum, daunen, mamikjal- flaumig werden, mamikei flaumig. — t. mamik gyapot, pamuk, pehely; csuv. mamik baumwolle; csag. mamuk id. Stud.; kún mamuksylinüm Cod. cum. 139; oszm. pamuk, pambuk baumwolle. — cser. marnak pehely (NyK. IV, 419); magy. pamuk, pamut (déli szlávság útján az oszmanliból). 399. mindéi kissen, kopfkissen. — t. minder polster, kissen; oszm. mender matratze, kissen, polster Zenk.; tob. mintát kissen Budag. II, 257; csuv. minder ein kleines kissen. — cser. miinder vánkos. 400. motor schön, lieblich. — t. matir, matur szép; schöner mann (KpacaBeiTL) Budag. II, 195; bask. matur szép, kedves, szerető (NyK. XVII, 378). — cser. motor bátor (NyK. IV, 420). 401. munéo, mwiéo, munci badstube. — t. munca fürdő, gőzfürdő; kirg. munsa id. Zol. 44; tob. muilca id. Budag. II, 269; alt. milca id.; csuv. moTca id., mol§a, mon$a (NyK. III, 418). — cser. munza, momoca, mamuca fürdő, fürdőszoba (NyK. IV, 422). 402. murjo (mwfo), morjo röhre; mörjo, merjo Gavr. — csuv. murja schornsteinröhre, röhre; t. mor^a, kémény, cső; murea id. Budag. II, 262; csag. muri rohr, trompete, wasserleitung; v. ö. Inirgi (273. sz.). — cser. marna kémény. 403. negiz fundament. — t. nigez alap; nigiz, nigiiz grundlage, fundament; kirg. nefiiz id. és ,natur, art, beschaffenheit (npirpo,na)c

Budag. II, 199; csuv. nigis grundlage. 404. nerge ordnung, reihe, classe, rang; wand; statut, reglement, ceremonie; ma n. auf welche weise, nergis nach emander, in der reihe. — t. nirgd faépületnek egyes boronasorai, sor, rend; id. Budag. II, 298; eswf.jirgi sor, rend, jak. sárga id. | mong. §irge. — cser. jerge id. (Zol. 16 erge és nerge).