Nyelvtudományi Közlemények 17. kötet (1881)

Értekezések és közlések. - Dr. Halász Ignácz: Orosz-lapp nyelvtani vázlat. 1

OROSZ-LAPP NYELVTANI VÁZLAT. 31 jelentés szerint is hasonlít a finn concessivushoz. A többi lapp nyelvjárás ezt a módot nem ismeri. Módjegye: n (ne, ni). Egyes-sz. 1. sz. nem: sto küsknem sörí qsyijt, to tanná mun tirvyuvam hacsak érintem is ruháit, hát akkor meggyógyulok 9, 21. 2. sz. úi% : go ton tatni% liecf tivt naüa ha tökéletes akarsz lenni 19, 21 ; mun vu&lkam tön' miit, yos ton köz' mb~ríni% veled megyek, bárhová mégy (Ky^a 6u TH HH noniejn.) 8, 19; tatniy, mij vüilkep akarod-e, elmegyünk (xo^ieiiTL JIH) 13, 28; mejt kör'niy iemmej a^n, tett leanc i őjlmijn körmanc a mit megkötsz a földön, az meg lesz kötve az egekben is 16, 19. Többes-sz. 2. sz. ríippeő, néppé d, nepped: go-tt tij cilknipped mimne ha megmondjátok nekem 21, 24; qmesjnd'nippeő vier* ha hitetek lesz, ecjra 6y,n;eTe HMETB Btpy 21, 21; mejt tij árínépped... vaJXbetted a mit ti kértek (*iero HH nonpocHTe), megkapjátok 21, 22: go{

tt ti)" tatnépped va-jted

ha el akarjátok fogadni 11, 14; budi tij q-^gnepped olmijt pro^tjed sien' rikkijt ha meg fogjátok (tkp. kezditek) az embereknek bocsátani az ő bűneiket 6, 14. 11. §. Határozatlan többesi alanyra mutató igeragozás. a) Jelentő mód. — 1. Jelen idő. Ragja tt, t; pl. amtett man gibt: amte- adni 13,12; vajtétt man nimmt: vaj,te- venni, elvenni 13, 12 ; sárnejtt: sarne- mondani 11, 18; puo^tétt: puo^te- megégetni 13, 40; amsett: (amse-) elvenni 9, 15 ; valett: vale- önteni 9, 17; ie^it: ie^le- élni 22, 30; qpdett: (q-vőe-) kinyitani; loyeft: (lokke-) számlálni, tartani, 21, 27; tidett: titte- megismerni 12, 33. (cselekvő jelentéssel: kus^s ajkétt vuj'yeő tienijt midőn titeket űzni fognak (tkp. kezdenek) 10, 23; ie^e^ go{

tt jimmel ienkaV a^lmest élnek mint isten angyalai az égben 22, 30; kuo^s tienijt amtesguoidett midőn titeket átadnak 10, 19. — Szenvedő jelentéssel : mühcdatt gyötrődik, vaivataan 8, 6; mürr tidett santaj miit a fa megismertetik gyümölcséről; — az akkalaiban: köbest li, omtlat ... a köbest elleak, su^t valtlat i tot, mi li a kinek van, annak adatik... és a kinek nincs, attól elvétetik az is, a mi van 25, 29. — Az utóbbiak azonban aligha tartoznak ide, hanem minden valószínűség szerint igazi szenvedő alakok (v. ö. Szóképzés); mert ezen ragozásnak, nem úgy mint a finnben, e most fölsorolt példákon kivűl mindenütt cselekvő jelentése van.