Nyelvtudományi Közlemények 17. kötet (1881)

Értekezések és közlések. - Dr. Halász Ignácz: Orosz-lapp nyelvtani vázlat. 1

20 HALÁSZ IGNÁCZ. part. iccedes 12, 45. — Többes-sz. nom. iga, acc. igés (iga igés önmagukat) 19, 12; gen. iges, iccés, iccis, iccés; állat, iccés, igijdis. — Többes-számi iness. vagy comitativus? icnis külön, finn erinánsa, or. Hae^mrE 17, 19. Nyomatékos refl. alakok: sqbest igant a^tmus go{

tt icc igán szeresd felebarátodat mint tenmagadat 19, 19; ic icsant tenmagadnak 27, 40; ic icses önmagának 27, 42. C) Mutató névmás. 1. tátt ez, az. Egyes-sz. Többes-sz. nom. tátt, KI. tajte | T. tejtté tákk | T. tajcke, ták, A. tak aco. tánn | A., N. tan, T. tájt, táit | A. tajd ta^mme gen. tann | T. tá{

nne, ta

{

nne com. tajn iness.-elat. táid', tad' | T. ta{

st, tajn, tajn. ta{

de állat, ta^ssi T. part. tád\ ta$\ 2. t&tt, T. teitte az, ez (egyes-sz.: acc. tenn, ten; gen. tenn, ten; iness.-elat. t&t

8t;

állat. tos. — Többes-sz. nom. tokk; acc. tojt; gen. tej ; iness.-elat. tejn; állat, tejd, A.). 3. tUjtte amaz, T. (gen. tun KI.; iness.-elat., tUid'; part. tu^. — Többes-sz. nom. tukko KI., tujcke T., £M&, tok N.). 4. íeíí ^ ez, az, (iness.-elat. ted' test, te fit; part. ted'). 5. te-la-kte 18, 4, to-lajte 13, 34, te-lajne, ie-lajn', 20, 14; 7, 12. ez; (A. táblán send el ezen nemzetségre 23, 36). 6. mukká, muka, A. mokkám ilyen ; téle-mukkem ilyen (csak többes-sz. genitivusban találtam : téle-mukmij li a^m-carstva ilyeneké a mennyország, TaKOBHxt ecTL napcTBO He6ecHoe 19, 14). D) Kérdő és relativ névmások. 1. mi mi, a mi (acc. monn ; T. mom; gen. menn ; com. mijn, mejn, T. majn, mafle; iness.-elat. ma{

st, mást,

T.; állat, mos, mez', mez. — Többes-sz. nom. mokk, acc. mijt, mejt, T. majt / gen. moj ; iness.-elat. mejn). 2. kie, ki .ki, a ki (acc. kienn; gen. kienn, kién; com. ftiejn,