Nyelvtudományi Közlemények 17. kötet (1881)

Értekezések és közlések. - Dr. Halász Ignácz: Orosz-lapp nyelvtani vázlat. 1

18 HALÁSZ IGNÁCZ. val, vele; kosknés, kosknis magukban, egymás közt 21, 25.; T. tiokkenant mögötted. Jegyzet. A birtokos személyragok helyett a lpK-ban is sokkal gyakrabban használatos az illető szó a személynévmás genitivusával vagy elativusával és néha a ren. névmás gen.-val összekötve; pl. muri slussej szolgám; töri rofik tested; sori kqmgijt saruit; mieri ajc v. a{

cc mlnest

atyánk; tien' ajc atyátok ; kuitk tienest szívetek; sierí ca^m? szemeik. 7. §. Névmások. A) Személy névmások. A lpK.-ban, a többi lappsággal ellentétben, a duális teljesen kiveszett. Csak egy helyen találtam nyomát, midőn a többesszámot és duálist egy-képen jelölő sij 3. személyü névmás mellett sonaj alakra is akadtam, még pedig tisztán duális értékkel : sönaj lejjén küill-silej ők [ketten] halászok voltak 4, 18. Többször sem ezen, sem más duális alak a közlött szövegekben sehol sem fordul elő. A lpK.-ban a személy-névmások ragozása a következő : Első személy. Egyes-sz. Többes-sz. nom. mun, mon mij acc. muri, mun, KI. muno \ A. mü T. muni mienijt, mienijt \ N. mijjit gen. muri, muri, KI. muno \ miemj, minij, mierí, min | A. mü, T. muni mini, A., N. mij com. muritjn | A. mujn minij guojm iness -elat. munest, manst \ A. miiiSt, T. must minest \ A., T. mist állat. -illat, mumne, ml-nne, KI. minni, minne \ T. mít

nni, menne mijje, KI. mijji \ A., N. mijjit part. munned Második személy. Egyes-sz. Többes-sz. nom. ton tij acc. töri, KI. tono | T. toni, tienijt, tienijt \ A. tijjit, tijjid A., N. tü T.