Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Somonyi Zsigmond: A magyar gyakorító és mozzanatos igék képzése I. 237

238 SIMONYI ZSIGMOND. vet | lapp jabme- meghal: jamalge- elalél || észt pala- ég : palang-u ég-és. VI. Ezeken kivűl majdnem minden ugor nyelvben előfordul hébe-hóba gyakorító -r is; ez azonban valószínűleg mindenikben külön-külön az -l képző elváltozása. B) Mozzanatos képzők. VII. -in. — Példák: vog. pűt- lök: jnitm- egyet lök | oszt. pü- fú : püm~ fuvall | zürj. mez-di- men-t: mezmi- menekül | votj. moz-ti-: mozmi- | lapp éokka- ül: cokkane- leül | cser. ose- fehér: osem- fehéredik | mord. aksa: aksrmi- u. a. | észt janii- szomjaz : janune- megszomjúl. VIII. -t. — Példák: vog. cm- foly: qut- sebesen foly | oszt. Ion-: Iont- betoppan | zürj. sul-al- áll: mit- megáll | votj. sil- áll: süt- föláll, fölkel | lapp bavke- durrog: bavkete- durran || cser. sursural-: súrold- szúr | mord. jóra- hajigál: jorda- hajít | finn pitátart: pidáttá- visszatart, visszafojt. IX. -p csak a magyarban, vogulban és osztjákban. Példák: vog. sajr- vág: sajrep- levág, lekanyarint | oszt. kéri- ledől: kerip-t- ledön-t. X. -Jc. — Példák: vog: ur- vár: ürka-t- várakozik, őrizkedik j zürj. capki- vet, hajít, v. ö. csap || cser. tury- tűr, szenved Bud. 185. 1. | finn jou-da- jut, juo-kse- foly : jouka-hta- hirtelen jut, ötlik. XI. -I. — Példák : vog. Hl- röpül: tilem l- egyszerre elröpül | oszt. enmi- nő: enmil-t- nevel, növeszt | zürj. gumal-, gumóit- és gumist- merít, márt | votj. sur- és sural- kever, mischen, suraltkeverint, kavar, umrühren | lapp tuore- húz: tuorele- ránt || cser. pu- fú : pual- fuvall, egyet fú | finn puhu-: puhal-ta* u. a. (XII. -Jcs, -S. — Példák: vog. joam- jő„megy: joamis- lép | zürj. set- ád: setis-t- magad, odaad [-st rendes mom. képzőj | lapp cuoggo- áll: éuoggas-te- föláll, megáll [-st rendes mom. képző] || mord. saradé- betegeskedik: sáratks-te- megbetegszik | finn nuolenyal: nuolaise- egyet nyal, hirtelen. — Ez a képző a magyarban úgy látszik elveszett.) E tizenegy képzőnek akarjuk a következő lapokon magyar alakjait, kapcsolatait s elterjedését vizsgálni, még pedig: A) az ugor gyakoritókat s egymás közt való kapcsolataikat;